Bátorkeszin járt a Közös portánk

Kevesen jöttünk össze, de nagyon hasznos volt a beszélgetés. Hol is kezdjem? Talán ott, hogy 20 év alatt nem volt olyan "érdekképviselőnk", aki ki ment volna a falvakra az emberekkel beszélni. Ezt nem én mondom, hanem azok, akikkel beszélgetünk. Nagyon megrázó tapasztalás. Nem számítottam erre ilyen direkt módon.
Kesziről is kb. 300-350 ember ingázik a járáson kívülre munka után (Samsung, Noki, Suzuki). Papírgyár tönkre ment, a hajógyár alig létezik. A néni szerint felháborító, hogy azért kapnak fizetést (segélyt) az emberek, hogy nem mennek dolgozni.
Papírgyár megszűnéséről eszükbe jut, hogy nem hordják el a papírt a házaktól. Korábban vitték. Az egyetlen megjelent tanító elmondja, hogy a magyar alapiskolában másfél hét múlva lesz gyűjtés, hozzák oda.
Ugyanő mondja el, hogy 31 gyereket írattak az idén magyar alapiskolába. Ez jó eredmény az elmúlt évekhez képest. A szlovák iskola udvarán a gyerekek többsége viszont magyarul beszél. Akit a szülei szlovákba irattak-mondják-az szlovákba íratja a saját gyerekét is. Pedig, a magyarul megtanult verssel beszélni is megtanulsz. Nincs magyar nyelvű tankönyv, rosszul felszereltek az iskolák, hiányoznak a segédanyagok. A tanító legtöbbször önhibáján kívük nem tud haladni a korral.
A cigány is egyre több a faluban. mindig voltak, békességben éltek, de most egyszerre megszaporodtak az idegenek, akik az őshonos cigányokkal sincsenek jóban.
A faluban 400 szőlősgazda van hozzávetőlegesen, de egyre több a megműveletlen porta, mert a szőlőt nem tudják eladni. A fóliák is eltűntek a faluból, mert a megtermelteket még ingyen sem veszik át. A boltokban meg kínai áruk vannak-mondja egy hölgy.
Aztán szó esett a Komáromba menő buszokról is. Paksi kiesett. Nagy érvágás a vidéknak. Azt mondják meglopták az alkalmazottai, azért fuccsolt be. Pedig az legalább bevitte az embereket a rendelőkig és nem kellett az idősnek az orvoshoz háromnegyed órát gyalogolnia.
A vallás és az alapvető értékek fontosságát és ápolásuk hiányát nehezményezték. Valós képet kaptunk arról is, hogy miért van az, hogy a Csehországban, Magyarországon tanulók nem jönnek haza. A szívük húzza őket, de munkahelyek nincsenek. A néni saját gyerekein kívül még hármat nevelt fel, de megbicsaklik a hangja, mikor elmondja, haza csak látogatóba jönnek, vagy "csehibe" vagy "magyarba" maradnak. Jön a példa, hogy a magyar történelem nagy alakjai is idegenben tanultak és hazahozták a tudásukat. A mai generációk elvándorlásáért a rendszerváltozás óta eltelt évek vezetői okolhatók-fentről nem lehet falusi jövőt építeni mondják. Halkan teszem hozzá, hogy a felvidéki magyarok nagy része falun él pedig.