Közös portánk Hetényen

Szép számmal gyűltek az emberek a községi hivatal kultúrtermében. A településen a legégetőbb kérdésnek a rossz szociális helyzetet tekintik. Az egyik felszólaló elmondta, hogy feleségével 42 év munka után együtt 300 euró nyugdíjból élnek. Ebből fizetik a rezsit, a gyógyszereket és ebből táplálkoznak. ebben az esetben pedig arra is rákényszerül, hogy lassan az összes földjétől megváljon. Az 1400 fős közösség nagy része korábban a mezőgazdaságból élt. Mára jószerével eltűntek a fóliák. Az embereknek nincs pénzük, így egyre inkább visszahúzódnak. A hetényiek korábban kultúra szerető közösségi emberek voltak, most meg semmire sem nyitottak. bizalmatlanokká váltak az emberek mondta a közel 70 éves hölgy.
A szövetkezetet szétlopták, pedig még mindig ott dolgozhatnának mondta egy korosabb úr.Egy tanító néni is szót kért, aki elmondta, hogy nem igazságos, hogy egy tanító 65 évig húzza a munkában, míg egy rendőr 45 évesen már nyugdíjba mehet. egyre nagyobb feladatok hárulnak a tanárokra, hiszen a gyermekeket az utca neveli, hiszen a szülők munka után mennek.
Egy fiatalember vetette fel első ízben a Közös portánk során komolyabban a pártválasztás kérdését. Megosztotta azt a dilemmáját, hogy nem tudja kire szavazzon, hiszen a szavazata könnyen elveszhet. Megtéveszti az embereket az a propaganda miszerint ha a Mostra szavaznak, akkor több magyar képviselő juthat a parlamentbe. Felmerült, hogy szükség van e egyáltalán parlamenti képviseletre, mikor a rendszerváltozás óta nem léptünk előbbre. A fiatalember azon kérdésére, hogy honnan tudja, hogy gazemberre adja e a preferencia szavazatát a nyakkendős úriember csak legyintett egyet. Aki bizalom jelszóval kampányol, az nem mind érdemli meg a bizalmat, hiszen lehet, hogy éppen többször tett a magyar közösség ellen jelezte tanácstalanságát egy asszony.

Közös portánk Martoson

Szombati, martosi állomása beszélgetős sorozatunknak egy merőben más képet festett vidékünk lakosainak gondolkodásáról, mit az eddigi helyszíneken. Itt kimondták, amire eddig csak utaltak beszélgető partnereink, méghozzá azt, hogy nincs irányítója a felvidéki magyarságnak. Hiányzik a zászlóvivő, aki megszabja az irányvonalakat közösségünknek. Vezetőink többsége elszakadt a való világtól, hiszen már 89 óta ugyanazokat a székeket koptatják. Értékválságban szenved magyar társadalmunk és a komfort igények felülírják a család és a nemzet fogalmát olykor.
Egy 89 éves bácsi azt mondta, hogy neki az a jog, hogy tudja, ha kilép a kultúrházból és arcul csapják, akkor ő visszaadhatja. Ha ez megvan, akkor a napi betevőre valót már előteremti. Ide kapcsolódott a következő felszólaló, aki szerint az emberek nem is tudják, hogy mik a jogaik, mik a lehetőségeik. Javasolták, hogy kezdeményezzük egy brossúra kiadását, ami a nyelvhasználatról, nemzetiségi jogainkról, földtörvényekről tájékoztat.
kitértek itt is a média szerepére. Az Új Szó nem a közösséget szolgálja a beszélgetők szerint, bár mégis ezt olvassa az ember, mivel ez az egyetlen magyar nyelvű napilap. Az egyik felszólaló az internetes média jelenlétének erősítéséről szólt. Itt állapította meg, hogy a felvidek.ma leállítása óriási baki volt szerinte.
A falu fejlődéséről egyébként pozitívan szóltak a megjelentek, de a munkahelyekre való ingadozás itt is probléma.

Magyarország ma végre helyes útra tért! Az anyaországunknak nemzeti országgyűlése van mától. Egy erőtől duzzadó Magyarország, erőssé teszi a kárpát-medencei magyarságot. reménykedem! Abban, hogy határozottabb lesz a magyar külpolitika. Abban, hogy ezután minden olyan magyarnak lesz magyar állampolgársága, aki ezt szeretné. Abban, hogy gazdasági felemelkedést hoz a váltás az anyaországnak és a felvidéki magyarságnak is. Abban, hogy a nemzetiek az itthoni nemzetieket fogják támogatni és végre módunk lesz nyugodt körülmények között dolgozni a felvidéki jövőnkön.
Hajrá nemzeti oldal!!!

Közös portánk Radványon

Kitett magáért a helyi Csemadok. Szép számmal gyűltünk össze a kultúrházban, ahol aztán több, mint két órát repítettünk el közösen. Megint egy rakás témát érintettünk. Csupán fél óra volt, amíg egymásra hangolódtunk és egy eszmecsere, igazi beszélgetés kialakult. Szóba került a termőföld fontossága és az a lehetőség is, hogy a községházán a telekkönyvi kivonatok ott vannak és a kezdeti kutatásokhoz elég itt kifizetni a fénymásolás árát és nem kell az óriási illetéket a "kataszteren" kifizetni.Immáron természetes témaként került szóba a magyarnyelvűség és az, hogy ha a magyarok lakta területeken és önkormányzatokban csak olyanokat alkalmaznának,aki a mi nyelvünket is bírja, lehet a munkanélküli mutatóink is jobbak lennének.
A beszélgetésünk fontos mondata egy úriember szájából hangzott el, mégpedig, hogy: "egészséges család nélkül nincs egészséges társadalom" Ide köthető az az észrevétel, amiből kiderült, hogy Komáromban, a járásban nem találtak magyarul beszélő gyermekpszichiátert. A megjelentek kiemelték a kisközösség fontosságát. ezt nagyban rombolja a tény, hogy egyre több házon jelenik meg a "Na predaj" felirat, ami nem a régió lakosait célozza. mindent eladnak és nem mérik fel, hogy az idegeneké lesz a falu érzékeltették a lehetséges problémát. A vikkendházas övezet lakói álandó lakhelyet kapnak, szavazni fognak és akár polgármestert is állíthatnak/támogathatnak lassacskán.
Elmondták azt a meglátásukat is, hogy a rendszerváltoztatás óta a régió visszafejlődik és sajnos a politikusok nem tudják és nem is akarják kitalálni helyettünk hogy "mi legyen". Sokadszor találkozni azzal a véleménnyel, hogy a "politikus" lassan szitokszóvá érett tájainkon, mert sokan nem szolgáltak rá a nép bizalomára.
Tapasztalatuk az, hogy a fiatalok elhagyják szülőföldünket. A mezőgazdaságot teljesen leépítették.
Beszéltünk még a Radványt elkerülő út kérdésésről, hiszen a helyieknek nagy gondot okoz az átmenő forgalom.
Téma volt a bicikliút is, amely a falun fut keresztül, mit az országút része. tehát ugyanúgy mint eddig az úton bicajoznak a turisták, mégis pénzébe került ez a falunak.

Bátorkeszin járt a Közös portánk

Kevesen jöttünk össze, de nagyon hasznos volt a beszélgetés. Hol is kezdjem? Talán ott, hogy 20 év alatt nem volt olyan "érdekképviselőnk", aki ki ment volna a falvakra az emberekkel beszélni. Ezt nem én mondom, hanem azok, akikkel beszélgetünk. Nagyon megrázó tapasztalás. Nem számítottam erre ilyen direkt módon.
Kesziről is kb. 300-350 ember ingázik a járáson kívülre munka után (Samsung, Noki, Suzuki). Papírgyár tönkre ment, a hajógyár alig létezik. A néni szerint felháborító, hogy azért kapnak fizetést (segélyt) az emberek, hogy nem mennek dolgozni.
Papírgyár megszűnéséről eszükbe jut, hogy nem hordják el a papírt a házaktól. Korábban vitték. Az egyetlen megjelent tanító elmondja, hogy a magyar alapiskolában másfél hét múlva lesz gyűjtés, hozzák oda.
Ugyanő mondja el, hogy 31 gyereket írattak az idén magyar alapiskolába. Ez jó eredmény az elmúlt évekhez képest. A szlovák iskola udvarán a gyerekek többsége viszont magyarul beszél. Akit a szülei szlovákba irattak-mondják-az szlovákba íratja a saját gyerekét is. Pedig, a magyarul megtanult verssel beszélni is megtanulsz. Nincs magyar nyelvű tankönyv, rosszul felszereltek az iskolák, hiányoznak a segédanyagok. A tanító legtöbbször önhibáján kívük nem tud haladni a korral.
A cigány is egyre több a faluban. mindig voltak, békességben éltek, de most egyszerre megszaporodtak az idegenek, akik az őshonos cigányokkal sincsenek jóban.
A faluban 400 szőlősgazda van hozzávetőlegesen, de egyre több a megműveletlen porta, mert a szőlőt nem tudják eladni. A fóliák is eltűntek a faluból, mert a megtermelteket még ingyen sem veszik át. A boltokban meg kínai áruk vannak-mondja egy hölgy.
Aztán szó esett a Komáromba menő buszokról is. Paksi kiesett. Nagy érvágás a vidéknak. Azt mondják meglopták az alkalmazottai, azért fuccsolt be. Pedig az legalább bevitte az embereket a rendelőkig és nem kellett az idősnek az orvoshoz háromnegyed órát gyalogolnia.
A vallás és az alapvető értékek fontosságát és ápolásuk hiányát nehezményezték. Valós képet kaptunk arról is, hogy miért van az, hogy a Csehországban, Magyarországon tanulók nem jönnek haza. A szívük húzza őket, de munkahelyek nincsenek. A néni saját gyerekein kívül még hármat nevelt fel, de megbicsaklik a hangja, mikor elmondja, haza csak látogatóba jönnek, vagy "csehibe" vagy "magyarba" maradnak. Jön a példa, hogy a magyar történelem nagy alakjai is idegenben tanultak és hazahozták a tudásukat. A mai generációk elvándorlásáért a rendszerváltozás óta eltelt évek vezetői okolhatók-fentről nem lehet falusi jövőt építeni mondják. Halkan teszem hozzá, hogy a felvidéki magyarok nagy része falun él pedig.

Közös portánk. Beszélgetés jelenről, jövőről. Tegnap volt az első állomása a Csemadok által rendezett beszélgetős körútnak.

Perbetén voltunk a helyi kultúrházban. Két óra úgy elreppent beszélgetéssel, hogy például elfelejtettem fényképezni. Nagyon intenzív volt. Érdekes tanúlsága, hogy az emberek azt várják a közéleti szereplőktől, hogy beszélgessenek és ne beszédeket tartsanak nekik.
Itt nagyon sok kérdést érintettünk Szabó Olgával és Bölcs Józseffel. Szó esett a Csemadok szerepéről, az egészségügy helyzetéről a régióban, nemzetiségi jogainkról, az iskolaválasztásról, az újonnan alakult felvidéki magyar kétpártrendszerről.
Néháyn érdekesség az elhangzottakból:
- Az iskolaválasztásról a megjelentek azt mondták, hogy az emberek manapság már a minőséget választják és nem az a prioritás a legtöbb családnak, hogy magyar, vagy szlovák suli. Azzal viszont nem értenek egyet, hogy nem tanulnak meg rendesen szlovákul a gyerekek az alapiskolában. Elhangzott egy kiváló gondolat: "Az alapiskola alapfokú tudást ad matematikából, magyarból, kémiából és szlovákból is. Az alapok lerakása a cél és nem az anyanyelvi tudás megszerzése az alapiskoláinkban"
- A politikáról6politikusokról abban értettek egyet, hogy négy évente fontos nekik a polgár, illetve ami fontos, hogy nem foglalkoztatja az embereket a napi politika.
- Csemadokról az a véleményük, hogy nem szabad politizálnia, de az érdekképviseletben segítenie kell.
- Az egészségügy helyzetéről sok jót nem tudtak elmondani. Tulajdonképpen a biztosítók közti különbségekről szóltak. Arról, hogy az egészségügy egyre inkább úgy tűnik, hogy nem a gyógyításról, hanem a pézről szól. A komáromi kórház álapotáról sajnos nem tudtak sok jót elmondeni.
- Az MKP-Híd viszonyról is érdekes vélemény hangzott el:" olyan, mint az az eset, ha a gyermek szülei elválnak és a gyerekre akarják hárítani a szülők a felelősséget, hogy melyiküket válassza"

Különben három mondat hangzott el, amivel majdhogynem összefoglalható a Közös portánk első állomásának mondandója:
"Közös gondokodás adja a jövőképet."Túlélési formákat kell találnunk." Járjunk nyitott szemmel a szülőfalunkban."

1994-es nagygyűlés emlékkonferenciát tartottak Komáromban
Civilek által szervezett konferencián ötven meghívott vendég nyolc előadót hallgatott meg a Pokol Szálló konferencia termében szombat délután. A főszervező Petheő Attila szerint az 1994-es nagygyűlésre emlékezve jelezték,hogy megérett az a generáció, akik a 16 évvel ezelőtti résztvevőknek jelezték, van, aki továbbviszi a lángot.
A Samu Beáta vezette konferencia megnyitóját Harsányi Imre mondta, majd Kvarda József és Szabó Olga térképekkel és kordokumentumokkal alátámasztott előadást tartott az 1994-es eseményekről. Utánuk az ifjabb generáció következett. Hulkó Gábor egyetemi adjunktus a szlovákiai magyar önkormányzatiságról és a honi közigazgatás helyzetéről, annak átalakíthatóságáról szólt. Nagy Péter közgazdász a magyarok lakta régiók gazdasági helyzetét ismertette. Ezután Petheő Attila történész beszélt azokról a történeti fordulópontjairól a felvidéki magyarságnak, melyekkel többet és nemzeti szemszögből kellene foglalkoznunk. Erre az előadásra kötődött Samu István kultúrantropológus előadása, aki a szlovákiai magyar identitásról és egy egyedi kutatás részeredményeiről számolt be a hallgatóságnak. Ladányi Lajos szlovákiai magyar szórványról szóló előadását írásban tárta a konferencia résztvevői elé.

Pénteken elhunyt Varga Zoltán a Fradi legendája

"Fél órán át élesztették újra, egyszer-kétszer mintha visszajött volna. Úgy láttam, nem használtak defibrillátort, injekciókat, infúziót adtak neki. Nem szenvedett, zöld mezben és zöld nadrágban halt meg.

Tegnap este a Bayern győzelemről átkapcsolva Az Este című műsorba csöppentem. Először Dávid Ibolyát hallgattam. Mit mondjak profi a hölgy (az más dolog, hogy csapatával szétütötte az eredeti MDF-et). A riporter folyamatosan alákérdezett.
Aztán Szabó Gábor a Jobbik pártigazgatója következett, aki velem egy idős. Parlamenti rutin nélkül nagyon jól megoldotta a feladatát, annak ellenére, hogy a riporter folyamatosan támadta őt. Úgy tűnik a fiatal Jobbikos csapat felkészült a parlamenti politizálásra.
Ezután, mint feljebb már mondottam a Bayern győzelmének örültem. Robben akkora gólt lőtt, hogy érdemes többször megnézni (itt megteheted: http://www.pepsifoci.hu/video/node/58022)
.
Várom már a vasárnapot és az eredményeket!

Ma délelőtt Aranyos felé vitt az utam. Komárom és Csallóközaranyos között meg kellett állnom, hogy telefonommal lefotózzam ezt, a hogyományoktól eltérő KDH-s óriásplakátot: