Gútán járt a Közös portánk

A rövid bevezető után parázs beszélgetés alakult ki Gútán. Egy úr elmondta, hogy sem nekünk, sem az anyaországnak nem sikerült igazi zászlóvivőket találni. Elmondták, hogy a rendszerváltoztatás óta a politikum nem tájékoztatta a magyarságot a lehetőségeiről, legyen szó jogainkról,vagy földügyeinkről. A pozíciókba nem magyar érzelmű embereket tesznek azok, akiknek lehetősége van, hanem inkább olyanokat preferálnak, aki mindenkinek meg akar felelni.
A megjelentek többsége az anyaországban bízik. Azt az országot, ahol élünk meg sem említik. Közép-Európában gyarmatosítás folyik utal többek között a bevásárló központok tömkelegére egy úr. 1968 óta az átkosban engedték a mezőgazdálkodást és védték a piacot. Azt mondja, hogy utcákat tud mutatni, amik a piacozásból épültek Gútán.Ma már a sárgarépát sem termeljük odahaza, mert a műszakozás mellett gyakorta a füvet sincs idő lenyírni a kertbe-mondta egy hölgy. A gútaiak hanyagolják a földet, mert a munkájából biztos bevétel kell, hogy nagy nehezen ki tudja fizetni a számláit. Ott lyukadunk ki, hogy nincs agrárpolitikája az itteni magyarságnak. Az egyetem sem aktivizálódik ebben a kérdésben, holott hasznos kutatási projekteket valósíthatna meg a mezőgazdászokkal. Magyar pénzintézetet sem sikerült létrehozni a rendszerváltoztatás óta, holott az felemelhetné a felvidéki magyar vállalkozásokat.
Sajnos itt is felmerült a vélemény, hogy az elmúlt 20 évben az MKP nem tudott semmit sem elérni. Amíg mi manapság azon rágódunk, hogy mit mond Slota, addig kirabolnak bennünket.Az új formáció (Most) is kap rendesen...nagyon.
Elhangzik, hogy nincs stratégiája a felvidéki magyarságnak. Azt hiszik, hogy életfogytig ott lesznek a parlamenti, meg elnöki székekben-mondja a hölgy, aki elmondja, hogy szerinte nem az asszisztensek számát kell korlátozni és kommunikációról beszélni, hanem csak az kerülhessen oda/listára, aki egyetért egy jól kidolgozott felvidéki magyar hosszútávú stratégiával.
Gútán lassan elfogynak a munkahelyek jelzi egy Csemadokos. A kábelgyárban 3600 ember dolgozott, lassan 600-ra csökken a számuk. Az ipari parkba meg amiatt nem jöttek új beruházók, mert nem lett volna elég a munkaerő a környéken. Szerinte feldolgozó ipart kell Gútára hozni.
A város 83%-ka vallja magát magyarnak. Rossz hír, hogy ennek ellenére az arányokkal nem azonos 3 magyar és 2 szlovák alapiskolai osztályt nyitnak a városban. Mindenki egyetért abban, hogy ez rossz irányba mutat.

Közös portánk Komáromban

A komáromi Csemadokban járt tegnap a Közös portánk. Megtelt a terem. Örömteli, hogy sok fiatal jött el az összejövetelre. Nagyon érdekes és konstruktív volt a beszélgetés, észre sem vettük, hogy repül az idő.
Szó esett a Most és az MKP viszonyáról. Egy úriember elmondta, hogy az MKP egyes tagjai együttműködnek helyi szinten a Mosttal és így nehéz változást remélni a városban. Az országban uralkodó helyzetünkkel kapcsolatban jelezték, hogy a kollektív bűnösségünk még mindig él saját szülőföldünkön.
Az egyetlen megoldást az autonómia jelentheti, ami önálló hatalomgyakorlással járhat és magunk teremthetnénk meg ennek gazdasági feltételeit. Felmerült a komáromi vízgazdálkodás kiszervezésére tett kísérlete annak a lobbi csoportnak, ami a Most és az MKP egyes embereiből áll össze. Szerencsére, mondta a felszólaló, ezt (ti.a kiszervezést) összefogással sikerült megakadályozni.
A megjelentek kifejtették, hogy egyetlen magyar párt van, amire szavaznunk lehet június 12-én, az az MKP de ki kell azokat söpörni, akik már két évtizede a politikából élnek és még nem javítottak a magyar közösség élethelyzetén.
A kormányon töltött időszakból nem maradt olyan dolog egy fiatal felszólaló szerint, ami segítette volna a magyarság megmaradását. Komárom megyét feladtuk sajnálatos módon. Egy tanárember szerint a kommunizmus haszonélvezőit ki kellene dobnunk a magyar közéletből. Szerinte mindig lesz olyan kollaboráns réteg, aki a magyarságból él.
Emlékeztettek, hogy olyan jelölt -jelenlegi parlamenti képviselő- is van a magyar választási listán, aki néhány éve az Eötvös utcai magyar iskolának a bezáratása mellett érvelt, azt hangoztatva, hogy életveszélyes. A független statikusok azonban kimutatták, hogy nem veszélyes az épület. Pár hónap múlva kiderült, hogy egy polgármester közeli vállalkozónak fájdult meg a foga a telekre.
Egy közgazdász elmondta, hogy a szlovákiai egyetemisták 60%-ka külföldi egyetemekre jár. Létezik olyan orvosi kar, ahová pótfelvételit kellett hirdetni érdeklődés hiányában.
A beszélgetés végén a megjelentek megegyeztek abban, hogy létezik egy közös erkölcsi/eszmei irányvonal amihez igazítanunk kell magunkat és, ami mentén szerveződnünk kell. A megoldás, mint most is kiderült a közösség erejében rejlik, amin viszont dolgozni kell.

Nemesócsán, Lakszakállason és Izsán jártunk a Közös portánkkal

Nemesócsán a kultúrházban gyűltek össze a beszélgetni vágyók. A találkozó alatt kiderült, hogy az ócsaiak szerint sem jut el a hangunk oda, ahová kell. A képviselőink ugyanis egy úriember szerint tudják mi lenne a dolguk, de könyebb lapítani és a fizetést felvenni. A kettősállampolgársággal kapcsolatban elmondták, hogy nem kell a szlovák érzékenységre figyelni, illetve egyhangúan azt mondták a helyiek, hogy az autonómia a túlélésünk egyedüli záloga a Felvidéken. A helyi viszonyokkal kapcsolatban kifejtették, hogy nem állapot, hogy az önkormányzatnak már egy éve nem volt normális ülése. Só esett arról, hogy a tanítók és a kultúráért tevők nincsenek megbecsülve. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a magyar többségű Ócsán egyre több a boltokon a csak szlováknyelvű felirat.
Lakszakállason a könyvtárban családias hangulatban zajlott a beszélgetés. Főképpen a mezőgazdaság helyzetéről esett szó, illetve arról, hogy ez jelenthetné a megélhetését a vidéknek. Az elmúlt esztendőkhöz képest többszörösére nőtt a munkanélküliek száma a faluban. Az embereket nagyon nehéz kimozdítani. A megjelentek nagy veszélyt látnak abban, hogy a magyar párt aktivistái még nincsenek az utcákon a többiek pedig már házról-házra járnak.
Izsán a községi hivatal egyik termében zajlott a beszélgetés szép számú megjelenttel. Napjaink eseményeinek kapcsán nyíltan bírálták Csáky Pál megállapítását, miszerint Martonyi János nem megfelelő időpontban vetette fel a kettős állampolgárság kérdését. Izsán is, mint előzőleg minden beszélgetéskor a legveszélyesebbnek a szegénység terjedését, a munkahelyek hiányát a fiatalok elhelyezkedésének nehézségeit a nyugdíjasok ellehetetlenülését tartják. Az elhangzottak alapján szükséges a fiatalok részvételével a Csemadok és pedagógusok nagyobb mértékű bekapcsolódásával előmozdítani civil szféra a társadalom minden területére kiható tevékenységét úgy, hogy a közösség minden tagja bekapcsolódhasson. Elhangzott, hogy az államnak a civil szféra szükségletei alapján kellene szerveződnie. Az ilyen közösség a lehetőségekhez mérten a legtöbbet tudja elérni. Több európai példát is felhoztak, többek között Svájc példáját.

http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=21934&Itemid=33

Csak trükk volt Fico kirohanása?
2010.05.13.
Figyelemelterelésként, illetve kampányfogásként szólalt fel a kettős állampolgárság ellen Robert Fico – vélekedett egymástól függetlenül két megkérdezett felvidéki képviselő is. Bárdos Gyula, az MKP parlamenti frakciójának vezetője szerint Fico a görög segélycsomag témáját próbálta így bagatellizálni, Petheő Attila révkomáromi képviselő pedig a Beneš-korszak újjáéledő retorikáját emlegette. Martonyi János külügyminiszter-jelölt elérhetetlennek bizonyult, a még regnáló minisztérium pedig nem foglalt állást az ügyben.
Nemzetbiztonsági kockázatként állította be a magyar kettős állampolgársági törvény tervezett módosítását Robert Fico; a szlovák kormányfő csütörtök reggeli beszédében úgy fogalmazott, a módosító indítvány a szlovák lakosságra is kiterjesztené a magyar törvényeket – ez pedig a nemzetközi jog megsértése, ami beláthatatlan következményekkel járhat. Fico felszólalásával kapcsolatban a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának képviselőit kerestük - eleinte nem túl nagy sikerrel, hiszen a parlamenti frakció tagjai csütörtök reggel a szlovák parlament rendkívüli ülésén vettek részt. Szerkesztőségünknek végül Bárdos Gyula frakcióvezető nyilatkozott, aki Fico fellépését egyértelműen megtévesztésnek nevezte: „A parlament éppen most szavazott a Görögországnak küldendő segélycsomagról, a miniszterelnök megpróbálta erről elterelni a figyelmet” – vélekedett Bárdos. Az MKP-s politikus szerint ismét fontossá vált a magyar kártya, amivel most duplán jól jár a kormánypárt Smer és koalíciós partnere, az szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt (SNS)– hiszen közelednek a választások, a magyar-veszély emlegetésével pedig még mindig szavazatot lehet szerezni Szlovákiában. „Fico ráadásul reggel 10-re időzítette sajtótájékoztatóját, fél órával korábbra, mint a hasonló témában nyilatkozó SNS – ebből látszik, hogy a kormányzó pártok egymással is versenyeznek a magyar kártya kampányjellegű kijátszásban” - tette hozzá Bárdos Gyula.

Hasonlóképpen látja helyzetet Petheő Attila révkomáromi képviselő, a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete) Komárom-járási elnöke is. Mint emlékeztetett rá, Horvátország fennakadás nélkül adhatta meg a kettős állampolgárságot a külhoni horvátoknak, ahogy az olasz kettős állampolgárság miatt sem hőbörgött egyetlen szomszédos állam sem – pedig lényegesen több olasz, mint magyar él az anyaország határain túl. Ha Robert Fico mindezt figyelmen kívül hagyja, akkor vagy tájékozatlan – vagy kampánykérdést szeretne csinálni az állampolgárság ügyéből, vélekedett Petheő, aki szerint a mostani eset sokban idézi a 2004. december 5-i magyarországi népszavazás ügyét is. Fico azon kijelentését, hogy a kettős állampolgárság igénylői mindenképp rosszul járnak, Petheő a Benes-korszak megnyilvánulásaihoz hasonlította: „a '40-es, '50-es években azt üzenték, hogy mindenki kárát látja, ha magyarnak vallja magát – majd megindult a „reszlovakizáció”folyamata; ma ugyanez történik, a régi retorika és gondolkodás mód van újjászületőben, amit én gusztustalannak találok” - mondta a Csemedok komáromi vezetője.

Petheő szerint a kettős állampolgárságot ugyanakkor sokan szeretnék megkapni Szlovákiában. „Tizenkét gyűlést tartottunk az utóbbi időben: falvakban és kis községekben jártunk, úgy 30-40 emberrel találkoztunk mindenhol, és mindenütt, minden esetben felmerült a kettős állampolgárság ügye” – mesélte a képviselő. „A többség számít rá, ha másért nem, legalább a biztonság, a valahová tartozás érzete miatt is.”

OrientPress Hírügynökség

http://www.kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet/van-aki-varna-a-szlovak-valaszra-mas-azonnal-cselekedne-304922

Van, aki várna a szlovák válaszra, más azonnal cselekedne
2010. május 12. 22:27 Rafael Balázs/Sárai Evelyn
Párkány/Észak-Komárom (Szlovákia) | Kettős állampolgárság: erre készül a magyarországi választásokat megnyerő pártszövetség.

Megyénk hosszan határos Szlovákiával, a Duna túlpartján nagy többségben magyarok élnek; közöttük kérdezősködtünk, mit várnak ettől a lehetőségtől. Nem volt könnyű – a közélet most arrafelé nem erről szól.
Abban a Csemadok Komárom-járási elnöke, Petheő Attila és a Híd parlamenti képviselője, Bastrnák Tibor észak-komáromi polgármester is egyetért, hogy a kettős állampolgárság megadása fontos a felvidéki emberek számára. Ám míg előbbi szerint nem szabad a szlovák válaszra várni, addig a politikus a két fél közötti előzetes egyeztetést helyezi előtérbe.

Párkány
Az utca embere, bárki, akit megszólítunk, először nem is tudja, miről van szó. Ez arrafelé nemigen téma; úgy tűnik, egy ideig nem is lesz.
„Ebből nem kérünk. Kit érdekel?” – fogalmaznak és szinte legyintenek fiatal túlparti egyetemisták, akikkel egy sörözőben akadunk össze. Névvel nem vállalkoznak, mert egyrészt tartanak a retorziótól. Meglepő, hogy mi miatt.
Úgy fogalmaznak, hogy nekik mind a két helyi politikai formáció hiteltelen, sem Bugárék, sem Csákyék, de a vezető szlovák pártok sem dobogtatják meg a fiatalok szívét, nacionálétól függetlenül. Aztán szimpatikus kivételként megemlítik a SAS-t (Szabadság és Szolidaritás Párt), amely egy pozsonyi gyökerű, fiatalos, szabadelvű szlovák csoportosulás, akik körében nincs sem sovinizmus, sem nacionalizmus.
– Mi ebben a Párkány közeli faluban békében élünk egymással – mondja az ebedi Burza Kálmán. – Sok a vegyes házasság, az új generációknak nemigen van bajuk egymással. Így vagyunk a szlováksággal is. Nem mi mentünk el innen, hanem a határ jött közénk. A kettős állampolgárság nem téma; nem tudjuk, fontos-e ez nekünk, vagy csak a politikusoknak az. Azt gondolom, az együttélésnek nincs alternatívája.
– Mindig azt vallottam, hogy magyar vagyok, és itt éltem, itt élek. Ez a kettősség meghatározza gondolkodásomat. Tartozom ide is, oda is bizonyos értelemben – vélekedik a párkányi Himmler György. – A kettős állampolgárság intézménye modern dologként létezik Európa egyik felében, de van, ahol ez viták alapja. Énnekem is elegem van már a marakodásból, túl azon, hogy még nem látom, ad-e ez majd nekünk valamit.

Észak-Komárom
– Azt gondolom, hogy a kettős állampolgárság megadásának kérdését minél előbb rendeznie kell az újonnan alakuló magyar nemzeti parlamentnek – szögezte le Petheő Attila járási Csemadok vezető. – A határon túli magyarságnak mihamarabb biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a magyar állampolgárságot könnyített eljárás útján szerezze meg. Ebben a kérdésben nem szabad a szlovák fél reakcióira, vagy a szlovákiai választásokra várni. A szlovákokat sem érdekelte, hogy mit szólunk a nyelvtörvényhez, vagy egyéb alapvető nemzetiségi jogainkat sárba tipró törvényekhez. A kettős állampolgárság bevezetését várja a felvidéki magyarok nagy része. Egyébként több olyan európai példa van, ami azt támasztja alá, hogy a 90 éve határon kívül rekesztett magyarság kettős állampolgársága akár Közép-Európa stabilitásához is hozzájárulhatna.

– Véleményem szerint szerencsésebb lenne, ha a szlovákiai választások után, a parlament felállását követően kerülne csak szóba a kettős állampolgárság ügye – érvelt Bastrnák Tibor, parlamenti képviselő, Észak-Komárom polgármestere. – Mindenképpen egyeztetnie kellene a szlovák és a magyar félnek, hogy a döntés konszenzuson alapuljon. Természetesen a kettős állampolgárság megadása minden felvidéki, komáromi embernek egy nagyon fontos tényező. Azonban úgy kell megegyezni, hogy mindez a legkisebb súrlódást okozza a két állam között.

Nem beszédeket mondani, hanem beszélgetni az emberekkel

Közös portánk címmel indította útjára a Csemadok Komáromi Területi Választmánya beszélgetős estjeit a Komáromi járásban Szabó Olga, Bölcs József és Petheő Attila részvételével. Az Itthon ennek kapcsán szólaltatta meg a rendezvény ötletgazdáját, Petheő Attilát, a Csemadok járási elnökét.
Miként fogalmazódott meg a Közös portánk gondolata?

A Közös portánk rendezvénysorozattal egy újfajta párbeszédnek szeretnénk teret adni a hazai közgondolkozásban. Azzal, hogy a Csemadokon keresztül a járás sok településére el fogunk jutni az év folyamán, jelezzük, hogy a Csemadok, mint a legnagyobb hazai érdekképviseleti szerv, mindenhova bekopog.

Mi a rendezvénysorozat küldetése?

Igyekszünk újra intenzívvé tenni a kapcsolatot a politikai érdekképviseletünk és a Csemadok között. Jól tudjuk, hogy a 90-es évek elején a Csemadok nélkül nem születtek volna magyar pártok. Arra fogjuk ösztönzi a magyar politikai érdekképviseletet, hogy külön, településekre lebontott programot dolgozzuk ki közösen azért, hogy a magyar településeken olyan polgármestereket, illetve önkormányzati képviselőket tudjunk állítani télen, akik becsülettel és alázattal tudják képviselni nemzetrészünket a járás minden településén. Olyan embereket nem szabad többé a közélet közelébe engednünk, akik vállalkozásként művelik a poltikát. Aki nem úgy tekint a közösség érdekeinek képviseletére, mintha a saját családja sorsáról döntene nap mint nap, azt ki kell takarítanunk a felvidéki magyar közéletből.

A rendezvény céljának is ez tekinthető?

A fentiek szolgálatában a sorozatunk csupán eszköz A Közös portánk viszont azt a célt szolgálja, hogy a magyar civil érdekképviselet feltérképezze a régió helyzetét, az emberek hangulatát. Erre a párbeszédre pedig a Komáromi járásban leginkább a Csemadok alkalmas. A tényleges cél pedig az számomra, hogy ne beszédeket mondani járjanak a közélet szereplői az emberekhez, hanem beszélgetni. Egyszóval eljutunk egy-egy településünkre és elbeszélgetünk jelenről, jövőről.

Mennyire szolgál a rendezvény kampánycélokat. hiszen mindhárman parlamenti képviselő jelöltek…

Aki a Csemadokban tisztséget vállal, az minden kiállásával politizál és leteszi a garast a magyar ügy mellett. Én elsősorban Csemadokos vagyok. Járási elnökként két olyan közéleti szereplőt kerestem és találtam, akik mindig kiálltak a közösség érdekeiért és bennünket, azaz a Csemadokot sosem hagyták cserben. Egyébként igaz, hogy közelednek a parlamenti választások és mindhárman jelöltek vagyunk. Arra azonban gondosan ügyelünk majd, hogy a kampány ideje alatt már ne járjuk a falvakat. Viszont ősszel mindenképpen újra indul a Közös portánk beszélgető sorozatunk jelenről, jövőről.

Felvidék Ma, Itthon

Pathon járt a Közös portánk

Megtelt a pathi (nagyon furcsa ezt th-val írnom) kultúrház a beszélgetésre, ami rendkívül intenzívre sikeredett.
Sok kérdés felmerült, ami a helyieket érdekli. Szóba került az öreg temető helyzete, ahol Világi tanító úr van eltemetve és ma jóformán meg sem lehet közelíteni. Beszéltek a faluba betelepültekről, akik nem vesznek részt a közösségi életben és a gyerekeiket sem a helyi óvodába íratják, így azok gyökértelenek lesznek a faluban. Azzal, hogy ezek az emberek csak aludni járnak Pathra, azzal kezdődik a falusi közösség rombolása egy hölgy szerint. Előkerült, hogy öregotthont tervezek a fürdő területén. Egy hölgy kivételével tulajdonképpen senki sem örült ennek. Kérdezték, hogy miképpen lesz megoldva az itt elhunytak temettetése.Magyarországiakat és osztrákokat várnak oda. (Erre egy hölgy azt mondta, hogy ide december 5 után ne tegye be magyarországi az öregotthonba.) Kaphat-e kedvezményt majd pathi nyugdíjas. Elmondták, hogy már a fürdő sem az övék. Semmilyen kedvezmény nem jár a falubelieknek, holott sokan közülük a saját kezükkel építették a strandot. Ápolatlanok az utcák, az elmúlt nyolc évben nem volt falugyűlés sem. Nincs fedett buszmegálló, pedig akadt a megjelentek között, aki a keze munkáját ajánlotta ingyen a község vezetőinek, csak, hogy ne várakozzanak esőben,fagyban az emberek a szabad ég alatt. A buszközlekedés is kívánni valót hagy maga után, hiszen előfordul, hogy nem fér fel mindenki, illetve, megesik, hogy a busz csak Izsáig jár.
A faluban és a társadalomban nincs meghatározott magyar irányvonal, ami megakadályozhatná, hogy fogyjon a magyarság. Az állam nem ad semmit a polgárainak. Régen ráfért a pengőre hat nyelven, hogy mennyit ér, ma még a pénzesutalványokra, a hivatalos papírokra sem írják rá a dolgokat.
Egy hölgy szóba hozta Trianont is. 1993-ban egy nem létező államhoz kerültünk, amivel szerinte Trianon érvényét vesztette, hiszen az Csehszlovákiával lett megkötve "hol volt Bugár, mikor el kellett válni a csehektől és dönthettünk volna, hova tartozunk" - tette fel a kérdés a többiek által csak Szöszi néniek szólított asszony. Béla nevezetű úr pedig azt kifogásolta, hogy képviselőink közül egy sincs, aki kiállna, ha bántanak, gyaláznak bennünket. Egy sem akadt eddig, aki azt mondta volna a ferdített történelmi tényekre, hogy helytelenül nyilatkoznak róla a szlovák nacionalista politikusok. A jövőképet csak határozott kiállással lehet megfogalmazni, majd képviselni, de ilyen politikus nem lát a munkáját korábban ingyen a településnek ajánló úr.

Közös portánk Füssön


Az indítás sem volt akármilyen. Érkezésemkor Bölcs Jóska nyomott a kezembe egy pohár vöröset, ami cudar jó volt. No, már itt lejegyezhetem, hogy a befejezés sem volt csúnya, hiszen egy szemrevaló helyi hölgy merte a tányérunkba - a főszakács Tominak segítve - a körömpörköltet. Mi kell ennél több?
Ami a faluba beérve is suzembetűnő volt az a kamion forgalom. Dübörögnek a faluban a hatalmas monstrumok.Aztán egy olyan beszélgetés kerekedett villámgyorsan a volt iskola épületében, hogy táttva maradt a szánk.
Elmondták, hogy hiányzik az igazi közösségi szellem. A vezetőink nem tudják megfogalmazni, hogy manapság egy tizenévesnek miért kell a magyar közösségbe tartoznia. A fiatalok véleménye lenne a mérvadó abban, hogy milyen jövőt akarnak maguknak.
Szóba került a kisgazda társadalom agóniája is. Arra jutottak partnereink, hogy a kistermelők a falusi közösségeknek is köszönhetik, hogy tönkre mentek. Aztán szóba került, hogy a hivatalnokok arrogánsak és sokszor fölényesek azzal még Komáromban is, a ki idősebb és magyarul beszél. Változik ez majd Orbánnal mondták, válaszul erre egy úriember elmondta, hogy ő bizony nem számít Magyarországra december 5-e óta. "Azóta egy kalbászt nem ettem meg a győri piacon, pedig szerettem" - mondta.
A politikusaink itt sem lettek dalba foglalva. Azt mondják, hogy nem olyan képviselet kell nekünk, mint, amit "ezek" adnak már 20 éve. Nem fogalmaznak meg célokat már a rendszerváltozás óta és ezért minden rendszerváltás óta forgó politikus felelős - mondják.
Előjött a DAC is, meg a katalán, baszk, dél-tiroli minta. Az autonómia megoldásként merült fel, de utaltak a korábbi megyei lehetőségeinkre (meg is nevezték a sorainkat züllesztő legnagyobb gazembereket - rendkívül tájékozottak itt is az emberek), az önkormányzatainkra is.
Szóltak arról, hogy fel kellene éleszteni az önfenntartó faluközösségeket. Jó példaként szolgálnának a megjelentek szerint a hangya szövetkezetek. Előnyben kellene részesítenünk a saját termelőinket.
"A természet nem ismeri a korlátlanságot"-mondta egy hölgy, aki az ivóvíz megmentéséről beszélt. Nem érti, hogy "Miért hagyjuk izraelitáknak eladni a vizet". Nagykeszin 20 ezres disznóhízlalda van az ivóvízkészlet felett, ami legalább olyan szennyező, mint az egyházkarcsai akkumulátor gyár, vagy a kőolaj vezeték. A hölgy a politikusaink helyében "természetvédelmi programot építene az ivóvízre".
Este nyolc után szóltak, hogy kész a fent említett étel. Eddigre már szép számú helybéli beszélgetett a katlan körül.