2010. június 25., péntek

Akinek ideje engedi, kérem olvassa vissza a blogom korábbi bejegyzéseit. Akinek erre nem futja, annak a figyelmébe ajánlom az alábbi sorokat.

“Én, sajnos, azt látom, hogy azoknak a tevékenysége, akik a felvidéki magyar politikában részt vesznek – beleértve főleg a Most politikusait és az MKP politikusainak egy részét is – az, amely tönkreverte a felvidéki magyarság identitását. Minden jövőbeli célt leromboltunk! Csak a napi élettel foglalkoztunk, csak azzal, hogy legyen vízvezeték és kanalizáció, és hogy néhány jól menő vállalkozó még gazdagabbá váljon.

Az az állapot, hogy kiestünk a parlamentből, szerintem visszavezethető 2006-2007-ig. Nem néztünk szembe a nyolcéves kormányzati tevékenységünkkel, nem mertük őszintén bevallani, hogy mit tettünk rosszul, és mit tettünk jól. A mai napig nem mondtuk el – pedig el kellett volna –, hogy ha már bekövetkezett az elnökváltás az MKP-ban, az miért is történt. Tehát most az MKP politikája jutott csődbe, melyben benne van Bugár politikája, és Csákyé is.” (Duray Miklós 2010. június)


„Érdekképviseletünk nincs. Elszalasztott a magyar párt nyolc kormányon töltött évet, de ők jól jártak. A közösségért nem tettek, többségük ma is csak magát képviseli. Kimondhatjuk, az MKP politikusainak többsége elárulta választóit.”

A magyar közösség gazdátlan. Nincs vezetőnk látóhatáron belül. Akik lézengenek széles e hazában sajnos elvesztették a többség bizalmát. Ezt látják is politikusaink. Egymást is utálják, mégis egy akolba tereli őket az a bevétel, melyről egy kétkezi munkás, vagy egy értelmiségi csak álmodhat. … Még arra is képesek lesznek, hogy az őket ajnározó média segítségével új pártot alapítsanak.

2007 tavaszán úgy látszott, hogy valami elindul a Magyar Koalíció Pártján belül. A pártot elérte a megújulás szele. Az, amire az utca embere már nagyon várt. Csáky Pál személye ígéretesnek tűnt, annak ellenére, hogy személyével kapcsolatban is merültek fel kérdések. A félmilliós magyar közösség elsősorban a megújulást áhította. Ezzel szemben a csapat állománya a régi, a munkamódszerek nem változtak, és a képviseltekhez való hozzáállás is a régi maradt.

Itt be is zárul a kör. Hiszen lehet vizionálni arról, hogy ezután belső választásokat tartunk és nem egy zárt elnökség fogja meghatározni, hogy ki alkossa a felvidéki magyarság parlamenti képviselőinek derékhadát. Felesleges. A sorokat zárni fogják azok, akik bizniszt látnak ebben. Illetve a sorok már maguktól záródtak, hiszen nincs az az ember, aki a választásokat „nyerető” gazdasági lobbival fel tudja venni a versenyt. A módszereik a normális emberek kedvét már most elvették a politizálástól, a közéleti szerepvállalástól. Az egyszeri ember meg kiábrándultságában vagy nem járul az urnához, vagy szlovák pártra adja majd a voksát. Valakiknek, lehet, hogy éppen ez az érdeke…”
Petheő Attila, 2008

2010. június 13., vasárnap

Most hívták rá fel a figyelmemet, hogy az MKP listán nekem sikerült a legtöbb helyet javítanom a pozíciómon. Az 54. helyről a 24. helyre ugrottam a karikáknak köszönhetően. Köszi mindenkinek!

http://volbysr.sk/nrsr2010/priebezne/tab2_Pv_O000_K7.html
Szőhetne az ember összeesküvés elméleteket, de felesleges. Kikaptunk! Mindenkinek köszönöm a sok-sok bíztatást és szeretetet, amit az utóbbi hetekben kaptam. Dolgozom tovább, ahogy eddig tettem! Akinek van kedve csatlakozni és Komáromért dolgozni, jelezzen.

2010. június 10., csütörtök

a Magyar Nemzet online-on jelent meg velem ma egy interjú
http://www.mno.hu/portal/718223

„Azt szeretném, hogy Szlovákiában ne legyen magyarkérdés”
2010. június 10. 12:45


Bodacz Balázs
Körülbelül tízezer magyar nemzetiségű, de szlovák állampolgárságú ember él Magyarországon. Nem kis részben rajtuk múlik, hogy a felvidéki magyarságnak milyen súlyú képviselete lesz a szlovákiai politikában – így látja Petheő Attila, a Magyar Koalíció Pártjának komáromi önkormányzati képviselője, parlamenti képviselő-jelölt. A fiatal politikus, aki „civilben” a Csemadok járási elnöki tisztségét is betölti, lapunknak arról is beszélt, hogy az erős közéleti képviselet megteremtése csak az első lépcső: a célok között szerepelnie kell az önrendelkezés kivívásának is.

• Fico, Slota és Meciar a süllyesztőbe kerül a választást követően?

– Szlovákia uniós tagállam, Magyarországhoz képest impozáns gazdasági mutatókat produkált az elmúlt években, már-már „bezzeg ország”. A határok lényegében virtuálissá váltak, a jelenlegi szlovák kormányerők politikai hisztijétől eltekintve tehát akár még úgy is tűnhet, hogy nem is lehet olyan nehéz dolog a Felvidéken boldogulni.
– A rendszerváltoztatás óta eltelt időszak szlovákiai politikájának következménye, hogy magyarok ezrei inkább elhagyták szülőföldjüket, mintsem hogy ott próbáljanak meg egzisztenciát építeni. Ennek több oka is van. Egyrészt, gazdasági növekedés ide vagy oda, egyáltalán nem könnyű munkát találni, másrészt ez régi örökség, nem könnyű magyarnak lenni. Az anyaországban mindkét téren jobb a helyzet. A szlovák vezetés magyarellenességre fogékony része még örül is ennek: egyre kevesebb magyar él Felvidéken, ráadásul nagyrészt éppen az értelmiségiek hagyják el az országot. Így csökken az esélye annak, hogy igazán ütőképes magyar érdekképviselet alakuljon ki.

– Ön is Magyarországon tanult.
– De visszajöttem Szlovákiába. Hozzáteszem, rendkívül fontos volt, hogy részben Magyarországon szocializálódtam. Az anyaországban szerzett tapasztalataim sokat segítettek abban, hogy a szülőföldemen megtaláljam a lehetőségeimet; de félreértés ne essék, megértem azokat, akik úgy érzik, mégis inkább Magyarországon tudják kamatoztatni tudásukat. Nagyjából tízezer emberről beszélünk.



– Egy korábbi nyilatkozatában ezt azzal egészítette ki, hogy az „áttelepülők” ráadásul egyre jobban elfordulnak a szlovákiai magyar közélettől is.
– Ez majdhogynem természetes, ugyanakkor nagyon káros. Ismétlem: tízezer, szavazati joggal rendelkező emberről beszélünk. Nekik csak egy részük érzi fontosnak, hogy – jelen esetben – a június 12-i, most szombati parlamenti választáson részt vegyen. Pedig rengeteg múlhat azon, ha sokan időzítik úgy a családlátogatásukat, hogy legyen lehetőségük leadni a voksaikat.

– Ráadásul választék is van: nemcsak a Magyar Koalíció Pártja (MKP) van a porondon, hanem a Bugár Béla nevével fémjelzett, szlovák–magyar együttműködésre építő Híd (szlovákul: Most – a szerk.) nevű szervezet is.
– Fontos látni: egyetlen komoly támogatottsággal rendelkező politikai szervezet van Szlovákiában, amely kizárólag a magyarok érdekképviseletére jött létre, ez pedig az MKP. Hogy a szlovákok és a magyarok barátságban éljenek együtt, az szükséges, hogy ezt a politika is így kezelje. Nem mi szítjuk az ellentéteket, hiszen emlékezzünk, következmények nélkül ki lehetett utasítani Szlovákiából a magyar köztársasági elnököt, Sólyom Lászlót, szét lehetett verni Dunaszerdahelyen a magyar szurkolókat, vagy éppen lehetett hozni egy minden létező európai normával szemben álló, súlyos etnikai diszkriminációt jelentő nyelvtörvényt. Én is azt szeretném, hogy Szlovákiában ne legyen „magyarkérdés”, de ehhez egyrészt az kell, hogy a magyarok erős politikai képviselethez jussanak, másrészt pedig – az előbbi feltétel teljesülése nyomán – harcolni kell az önrendelkezésért.

– Autonómiáról beszél?
– Bármilyen nevet adhatunk neki. Európában mindenesetre számos közösség élhet az önrendelkezés jogával, és ahol ez megvalósult, ott valóban partnerivé vált a többség és a kisebbség viszonya, ráadásul kézzelfogható gazdasági eredmények is születtek, az érintett térségek növekedésnek indultak. Megmaradásunk zálogaként tekintek erre.

– Egyelőre semmi esély nem látszik arra, hogy Szlovákiában bármilyen fajta önrendelkezést kivívjanak a magyarok.
– Egyelőre. Ismétlem, először meg kell mutatnunk az erőnket, ezután kell megalkotnunk hosszú távú magyar stratégiánkat. Éppen ezért van szükség arra, hogy a Magyarországon élő, magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok is hazajöjjenek szavazni, és azt a politikai erőt támogassák, amely kizárólag a magyar érdekek képviseletét tartja célkitűzésének.
Az alábbi nyilatkozatom a mai 24 Órában jelent meg.
Arra a kérdésre, hogy mi a tétje a hétvégi választásoknak (a másik két megkérdezett I. Tibor és Szabó Olga voltak).

"Azzal, hogy alakult egy szlovák-magyar formáció a magyar érdekeket védő MKP ellenében, az a veszély fenyeget, hogy megosztja a magyarságot és nem kerül be egy magyar képviselő sem a szlovákiai törvényhozásba.Magyarként egyetlen esélyünk, hogy a Magyar Koalíció Pártja minél több szavazatot kapjon. Minden más politikai formációra leadott magyar szavazat, olyan, mintha az ablakon dobnánk ki. A másik nagy tétje a szombati választásoknak, hogy kiszoruljon a kormányból és a parlamentből Slota pártja. Egyébként szombaton itt az igazi lehetőség arra, hogy a számukra szimpatikus MKP-s jelöltek karikázásával a választók rendszert és generációt váltsanak a felvidéki magyar közéletben."

2010. június 8., kedd

2010. június 4., péntek

Az alábbi interjú a Barikád című hetilap 2010. június 3-i számában jelent meg

A kettős állampolgárságról szóló döntéssel a magyarországi magyarokban erősítették az együvé tartozás érzését


„A kettős állampolgárságról szóló döntéssel a magyarországi magyarokban erősítették az együvé tartozás érzését” . A felvidéki magyar közösségek sorsáról és jövőjéről Petheő Attila, észak-komáromi képviselővel beszélgettünk.

- Robert Fico szerint Magyarország a kettős állampolgárság biztosításával álcázza revizionista törekvéseit. Milyen belpolitikai okok húzódnak meg a szlovák kormányfő hisztériakeltése mögött?

- Június 12-e a szlovákiai választások napja. Fico célja, hogy szavazatokat vegyen el a koalíciós partner, Jan Slota és pártja, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elől. Ennek első bizonyossága akkor volt látható, mikor Fico sorra tartotta a sajtótájékoztatókat a magyar állampolgárság ügyében, miközben Slotáéknak már esélyük sem volt, hogy megmukkanjanak a kérdésben. Azt gondolom, már Fico számára is terhessé
vált Slota kormányzati jelenléte, hiszen hatalmas botrányokról hírhedt a Szlovák Nemzeti Párt vezetője, és Fico nem akar egyebet, mint szavazatokat gyűjteni a nacionalista táborból. Erről szól a történet.

- Bugár Bélának is volt néhány retorikai fogása az előző hetekben. A Most-Híd elnöke azt mondta, a kettős állampolgárságról szóló törvény majdnem bűncselekmény a szlovákiai magyarok ellen. Mire véljük ezt a hozzáállást?

- Bugár Bélának jelenleg nem hasznos, ha összekovácsolódik a magyar szavazóbázis, ugyanis az új pártformációja, ugyanúgy szeretne a szlovákokkal és a magyarokkal is jó kapcsolatokat ápolni. Egyszerre szeretne hideg és melegis lenni, ami pedig lehetetlen. Nagyon remélem, hogy a magyarság nem egy narancssárga színekben pompázó pártra, hanem a nemzeti színeket magán és lelkében hordozó, Magyar Koalíció Pártjára fog szavazni.

- Az MKP mekkora esélyekkel indul a választási csatában?

- A Magyar Koalíció Pártja - amelynek képviselőjelöltje vagyok – sajnos az elmúlt több mint egy évtizedben követett el hibákat. Elvitathatatlanul szükséges egy vérfrissítés, ugyanakkor az is elvitathatatlan tény, hogy csak egy magyar érdekképviselet létezik ma Felvidéken, és ez az MKP. Be kell jutni a parlamentbe, de természetesen nem mindegy, hogy kik lesznek azok, akik odakerülnek. Mindenképpen el kellene érni egy 10% körüli eredményt. Meglátjuk, hogy mire lesz ez elég. Olyan korrekt és határozott érdekképviseletre van szükségünk a Felvidéken, ami nemcsak a szlovákokkal való egyezkedésről és kompromisszumkeresésről szól.

- Fico és politikai elvbarátainak terrorizálása, mennyire kelt félelmet a felvidéki magyarokban?

- Ez nagyon érdekes kérdés. Éppen tegnap beszéltem egy magyar igazolvány irodában dolgozóval, aki elmesélte, hogy két idősebb hölgy
azután érdeklődött, nem lenne-e jobb visszaadni a magyar igazolványokat. Úgy vélték, mégebből is baj lehet. Másrészről az emberek többsége nem hiszi el, hogy bárkit bánthatnának azért, mert magyar állampolgár lesz. Azt gondolom, ha már egyéb hasznunk nincs az Európai Unióból, legalább a nagy európai egyesült államok polgárainak emberi jogai védelmében felemelhetnék a szavukat.

- Ehhez képest az Európai Parlament és az Európai Bizottság csendben van.

- Ha csupán az Uniótól várjuk a segítséget akár a nyelvtörvény, akár a magyarverések, akár az állampolgárság ügyében, akkor hiába várunk. Ilyen kérdésekben sajnos eddig sem számíthattunk az uniós intézményrendszerre. Magunknak kell lépnünk végre.

- A magyar külpolitikának, és jelen esetben Martonyi Jánosnak nem kellene határozottabban fellépnie? Vagy az „ülünk és kivárjuk a választások eredményét” célravezető megoldás?

- Ahhoz képest, hogy az elmúlt nyolc évben nem volt magyar külpolitika, az elkövetkezendőben csak jobb lehet. Egyrészről egy kőkemény, szilárd és erős magyar államot kell kiépíteni. Más részről tudatosítani kellene az emberekben, hogy a kettős állampolgárságról szóló döntéssel nem a határon túli magyarokban erősítették meg a nemzettudatot, hanem a magyarországi magyarokban az együvé tartozás érzését. Amint megerősödik az anyaországiakban a nemzetben gondolkodás, abban a pillanatban Martonyi Jánosnak is sokkal könnyebb lesz a magyar érdekeket érvényesítenie. Létezik egy Fidesz-kormány és létezik egy nemzeti többségű Országgyűlés, ez bizalommal tölt el engem.

- A felülről gerjesztett feszültségkeltés érezhető a hétköznapi emberek mindennapjaiban?

- Nem érezhető. Csak azok a szlovákok hangoskodnak, akik nem járnak a déli, magyarok lakta részeken. Nagyon kevés az olyan szlovák, aki a nyakunknak ugrana. Akik nem ismernek bennünket, nem élnek köztünk, azok
hiszik el azt, hogy mi egy furcsa népség vagyunk, akik az országukra törnek. Azokat lehet a magyar állampolgárság, anyanyelvhasználat kérdésének félremagyarázásával butítani.

- A szlovák parlament által elfogadott módosítás szerint, ha valaki önként felveszi a magyar állampolgárságot, elveszíti a szlovákot. Az MKP kilátásba helyezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul. Mire lehet számítani?

- A parlamenti választások után kell ezzel tovább foglalkozni. Szlovákiában egyébként minden lehetséges. Tagjai vagyunk az Európai Uniónak, benne rengeteg fórummal, e fórumok elé kell vinni az ügyet. Az is része az érdekképviseletnek, hogy határozottabban képviseljük Európában a felvidéki magyarok sorsát. Nincsenek például nemzeti vonatkozású sajtótájékoztatóink, bemutatóink Brüsszelben. Ha ez a tendencia folytatódik, és tovább fogyunk, 20-30 év múlva úgy fognak kezelni bennünket, mint az amerikai indiánokat, és csak egy rezervátumból fogunk integetni.

- Lassan az anyaországiak is így érzik magukat. A CSEMADOK Komáromjárási elnökeként, gyakran találkozik a felvidéki magyar közösségek tagjaival lakossági fórumokon. Mit tapasztal a magyarlakta településeken?

- A felvidéki magyarság életében nagyon érdekes helyzet állt elő. Az emberek ugyanis nem érezték a bőrükön, hogy a magyarság kormányon töltött évei javítottak volna életkörülményeiken. Az elmúlt 20 év érdemei között pedig egyetlen dolgot tudtak megemlíteni beszélgetőtársaink, az pedig a komáromi magyar egyetem. 20 év alatt ez nagyon kevés. Miközben odahaza 10 év alatt 50 ezerrel fogyott a magyarok száma, ami egy városnyi ember. Szlovákia déli, magyarlakta vidékein sem az infrastruktúra, sem az ipar, sem a mezőgazdaság nem fejlődött. Az a legnagyobb gondunk, hogy nincs olyan felvidéki magyar stratégia, amely nem választásról választásra, és nem kampánykörúttól kampánykörútig mutatna. Nincs meghatározva és kimondva, hogy mi kell a felvidéki magyar közösség életben maradásához. A rendszerváltoztatás óta közéletet alakítóink ezt elmulasztották. A szlovák lakosság körében például 18% körüli az egyetemet, főiskolát végzettek aránya, míg a felvidéki magyarok körében 4%.

- Hová tűntek a fiatalok?

- Ez egy következő súlyos gond, hogy a szlovákiai magyar szürkeállományunk is elvándorol. Ez nem csoda, hiszen nem tud odahaza, a magyar vidéken egzisztenciát építeni. Nagyon fontos számunkra ezeket az embereket legalább érdekeltté tenni abban, hogy a hazai közösség fejlődése érdekében is tevékenykedjenek. Óriási a tudásbázisunk. A Magyarországon élő felvidékieket néha-néha haza kellene hívnunk. Nemcsak június 12-én, a szavazóhelyiségben van rájuk szükség. 10-20 ezer felvidéki él Magyarországon szlovák állampolgárként, csak a saját baráti körömből tudok 50-60 emberről, aki itt él, szakmájában elismerik. Az a gond, hogy elmenekülnek innen a fiatalok. Komolyan gondolkodunk kortársaimmal egy tudományos műhely megalapításán, ahol számítunk a tanácsaikra. Meglátjuk, találunk-e a kezdeményezéshez partnereket Magyarországon és a Kárpát-medencében.

- Mit jelent a felvidékieknek, hogy visszakaphatják a magyar állampolgárságukat?

- Egyrészről óriási biztonságot ad, általában Európában a kettős állampolgárság intézménye a stabilitást jelenti. Képzeljük el, hogy a
szerb-horvát kettős állampolgárság léte mekkora biztonságot jelent például a Szerbiában élő horvátoknak. Egy olyan vidéken, ahol nem szóváltás, hanem fegyverropogás volt még pár éve. Másrészről pedig nemcsak biztonságot, de elégtételt is jelent. December 5-e után itt az emberek másképpen néztek a magyarországiakra. Egy lakossági fórumon szembesültem ezzel, mikor arról esett szó, hogy nyugdíjas otthon létesül az egyik faluban, s hogy osztrákok ill. magyarországiak is igénybe vennék azt. Ekkor felpattant egy hölgy, és azt mondta, osztrákok jöhetnek, magyarországi 2004. december 5-e után ne tegye be a lábát.

- Ha a választások lezárulnak, a magyarellenes feszültségkeltés is véget érhet?

- A mindenkori szlovák kormányoknak azzal kellene foglalkozniuk, hogy minél előbb egy erős gazdaságú és minden polgára számára élhető ország legyen Szlovákia. A disznóságaikról a magyarellenes retorikával próbálják elterelni a figyelmet a jelenleg kormányzók, de Önök ismerik ezt a helyzetet, hiszen ugyanez történt az elmúlt nyolc évben Magyarországon is.

- Ilyen körülmények között mekkora esély van az autonómia-törekvések érvényesítésére?

- Az önrendelkezésért meg kell küzdenünk. Nem azt kell figyelnünk, hogy más mit vár el, hanem ezt egy hosszú távú felvidéki stratégia központi részeként kell megvalósítanunk. A nép azért hatalmazza fel a képviselőit, hogy a közösség és ne a saját érdekében járjon el. A szlovákiai magyar közösség érdeke pedig az, hogy kivívja az önrendelkezést. Európában ez egy elfogadott dolog, egy nemzeti közösség önrendelkezése nem bontja meg az adott ország szuverenitását. Ezt már belátták Erdélyben és Délvidéken is. Jó példaként beszélhetnénk a katalánokról vagy Dél-Tirolról, ahol az autonómia megvalósulásával, a gazdasági fejlődés is beindult. Fontos kiemelni, hogy nem volt olyan civil lakossági fórumunk, ahol az emberek ne említették volna az autonómia szükségességét. Ugyanakkor nemcsak országos, hanem regionális szinten is ki kell dolgozni a hatékony érdekképviselet rendszerét.

- Mit várnak a magyar parlamenttől és kormánytól?

- Az Orbán-kormány és a nemzeti többségűparlament reménykedésre ad okot, ugyanakkor egyik a másik nélkül nem állíthatja talpra Magyarországot. A nemzeti oldal összefogása ma sorskérdés az anyaországban. Az embereket odahaza - úgy látom -, sokkal jobban érdekli a magyar, mint a szlovák belpolitika alakulása. Én magam azt várom, hogy Magyarország gazdaságilag megerősödjön, azt pedig csak remélni tudom, hogy ezzel abbamarad a magyarországi panaszáradat, ami olykor eltúlzott. Előre kellene nézni, s amíg ez a fejekben nem rendeződnek a dolgok, addig az ország sem tud előrelépni.

- Mit ért panaszkodás alatt?

- A magyarországiak sokkal jobban élnek annál, mint ahogyan életkörülményeikről beszélnek. Az éttermek tele vannak, az emberek nagy
többsége autóval jár, mindenkinek van mobiltelefonja. Magyarország részéről a határon túli magyar politikának sem adományosztás ízűnek kell majd lennie. Többek között azért sem, mert 10-15 ezer felvidéki magyar dolgozik az anyaországban, és ha elemezzük, hogy mennyi adót fizetünk az államkasszába, akkor ennek visszaforgatása nem adományosztás, hanem befektetés. Hosszú távú, nemzetépítő invesztíció.

- Mennyire realizálható, hogy az MKP az Emberi Jogok Európai Bíróságához fog fordulni?

- Pártom nevében nem vagyok hivatott nyilatkozni. Először helyi szinten kell határozottan fellépni. Meg kell végre mutatni, hogy nem jó, ha velünk packáznak. Tömegeket tudunk mozgatni. Viszont, hogy még többen legyünk, ahhoz tájékoztatni kell a magyarságot a saját jogairól. Az emberek nem tudják, mi is pontosan az a nyelvtörvény, nem tudják, a földjeikkel mit tudnak kezdeni, nem tudják milyen következményei vannak a Benes-dekrétumoknak. A tájékoztatást a rendszerváltó generáció eddig elmulasztotta. Ha eszköz lesz a kezünkben, mi pótolni tudjuk ezt a mulasztásukat.

- A nyelvtörvény módosítása milyen változásokat hozott magával?

- Legutóbb az egyik zoboraljai magyar társulatot akarták megbüntetni, mert magyar szórólapjaik voltak. Egyelőre ez is csak füst, és nem láng. Azt gondolom, ha egy határozottabb ország áll majd mögöttünk, akkor ez változni fog. Ugyanakkor a magyarországi pártoknak úgy kell a velünk kapcsolatos döntéseiket meghozniuk, hogy a mi véleményünket is figyelembe veszik, a bennünket érintő kérdésekben.

- Ha lenne lehetősége rá, élne szavazati jogával, jó kezdeményezésnek tartja?

- Igen. Ha Európában körülnézünk, akkor azt látjuk, hogy például Olaszország állampolgárságot és szavazati jogot is biztosít a külhoni olaszoknak, és ott semmi gond nincs ezzel. Ennek a technikai kivitelezését is meg lehetne oldani. Egy biztos, ha a határon túli magyaroknak lehetősége lett volna szavazati joggal élni az elmúlt nyolc évben, akkor most nem lenne nyolc év hátrányunk.

Takács Veronika

itt megtekinthető: http://barikad.hu/node/54657

2010. június 3., csütörtök

http://www.magyarhirlap.hu/belfold/kell_az_itthon_elo_felvidekiek_tamogatasa.html

Kell az itthon élő felvidékiek támogatása
Magyar Hírlap, 2010. június 2.

Június 12-én Szlovákiában parlamenti választások lesznek. Több közvélemény-kutató is jelezte, hogy veszélybe kerülhet a felvidéki magyarság parlamenti képviselete, azzal viszont senki sem számol, hogy létezik egy elhanyagolt választói bázis: a Magyarországon élő felvidékiek, akik rendelkeznek szlovák állampolgársággal.

Hosszú idő után először két magyar politikai formáció – pontosabban egy magyar, az MKP és egy retorikájában szlovák-magyar, a Híd – méretteti meg magát a választásokon. A köze­múltban több közvélemény-kutató jelezte, hogy veszélyben lehet a felvidéki magyarság parlamenti képviselete, pontosan a kétfelé szavazás lehetősége miatt.

„Arra azonban igazán kevesen gondolnak, hogy létezik egy olyan elhanyagolt választói bázis, amelyről sajnálatos módon a rendszerváltoztatás óta regnáló felvidéki magyar érdekképviselők megfeledkeznek még a kampányok hevében is” – mondja Petheő Attila fiatal MKP-s képviselőjelölt. Pedig a Magyarországon élő felvidékiek egyáltalán nem kerültek messzire szülőföldjüktől, tehát számolni kell velük. „Magam az egyetemi éveimet Magyarországon töltöttem, így elmondhatom, hogy részben az anyaországban szocializálódtam. 2002-ben tértem haza, itt alapítottam családot, és idehaza igyekszem kamatoztatni mindazt, amit odahaza elsajátítottam – hangsúlyozza Petheő. – Megértem viszont azok döntését is, akik a jobb boldogulás reményében végleg Magyarországon telepedtek le. A rendszerváltoztatás óta eltelt két évtized ugyanis nem hozott olyan gazdasági lehetőségeket Szlovákia magyarok lakta régióiban, amelyek gondtalan élettel kecsegtethetnek egy fiatalt. Ez rendkívül komoly kritika az eltelt húsz esztendő politikájának alakítói részére.” Az ifjú politikus, aki amúgy révkomáromi önkormányzati képviselő és a legjelentősebb szlovákiai magyar civilszervezet, a Csemadok járási elnöke, úgy látja, sajnos a felvidéki magyar közélet szereplőinek többsége csupán otthonukat elhagyókként, közösségüket jóformán elárulókként beszél azokról, akik az egyetem elvégzése után a maradék hazában maradnak; azonban hazatérési lehetőséget nem biztosítottak számukra.

„Azt sem erősíti az uralkodó szemlélet, hogy az elszármazott felvidékiek új közösségekbe szerveződve támogathassák tudásukkal az otthoniakat. Magam, mint korábban csaknem egy évtizeden át Magyarországon élő fiatalember, viszont kijelenthetem, hogy szükségünk van idehaza az anyaországban élő felvidékiek tudására és tapasztalataira” – mondja Petheő Attila.

Nyomatékosította: a szlová­kiai választásokon a Magyarországon élő felvidékiek is segíthetik a tisztán magyar érdekképviseletet, sőt annak megújításáért is tehetnek a szavazatukkal. Elő lehet ugyanis segíteni az MKP-ban a generációváltást – ahogy a párt ifjúsági partnerszervezetének, a Via Nova Ifjúsági Csoportnak az egyik szlogenje is szól –, ha hazajönnek szavazni, és élnek az úgynevezett preferenciaszavazatok adta lehetőséggel, négy, számukra is jövőt jelentő személyt karikázva be a magyar párt választási listáján. A szlovák választójogi törvény szerint egyébként az, aki a választás napján külföl­dön tartózkodik, de állandó szlová­kiai lakhelye (is) van, postai úton szavazhat. E lehetőséggel azonban már nem élhetnek a Magyarországon élő felvidéki magyarok, hiszen a határideje lejárt, április végéig lehetett kérvényezni az adott település polgármesteri hivatalában – mutat rá Petheő Attila.

„Mivel erről a határidőről többszörösen is lekéstek a Magyaror­szágon dolgozó, illetve tanuló szlovák állampolgárok, arra kérném őket, hogy időzítsék június 12-re a családlátogatást, és minél nagyobb számban jöjjenek haza szavazni, hiszen ezzel sokat tehetnek a magyar közösségért” - mondta a magyar politikus.
Zsebők Csaba

2010. június 2., szerda


A Szabad Újság június 2-i számában megjelent interjú



Megújuló közéletben gondolkodik



Petheő Attila történelemtanárral, városi képviselővel, a Csemadok Komáromi Területi Választmánya elnökével generációváltásról, élhetőbb Komáromról és a család csodájáról



Azt mondja, sok emberben csalódott kétezer kettő óta, amikor az egyetem elvégzése után hazajött Magyarországról. Mert a pénz lett az istenük, és vezért kerestek, akihez bújhattak. Fontos lenne, hogy mindenki úgy beszéljen, ahogy él. Jegyzi meg. Számára menet közben a legfontosabb a család lett. Azután a magyarsága következik, sorolja, és az, hogy becsületes maradjon. Hat évig történelmet tanított. Most művelődésszervező egy magyarországi kultúrházban. Petheő Attilával beszélgettünk.





- Mi újság a Csemadok Komáromi Területi Választmányánál?

- Öt és fél ezer tagunk van a harmincöt alapszervezetben. Ez akkora magyar civil erő, amivel hosszú távon nagyon jól lehet cselekedni. Nyitottunk a fiatalok felé. A Száll a hír című nyeltörvényellenes turnénk már a hetedik állomásánál tart, június ötödikén szombaton pedig már negyedik alkalommal kerül megrendezésre azt Art Feszt című rendezvényünk Gútán. Trianon kilencvenedik évfordulója alkalmából arra kérjük a résztvevőket, hogy jöjjenek fekete pólóban. Ősszel megint lesz MultiKulti Fesztivál, ami arról szól, hogy a Komáromi járásban miképp viszonyulunk mi, magyarok a kisebbségekhez.



- Generációváltás kellene a közéletben is?

- A rendszerváltoztatás óta eltelt húsz esztendő a magyar közösségnek nem hozott újat. Ha csak az nem jelenti az újítást, hogy egyre több lett a munkanélküli, és a fiatalok helyzete kilátástalan; egyik napról a másikra élnek. Ezért a húsz esztendőért az a generáció a felelős, akiknek lassan távozni kell a közéletből; át kellene adniuk a helyüket, és teljesen meg kell újulnia a felvidéki magyar érdekképviseletnek.



- Úgy tudom, ősszel Komárom Programot indítanak.

- Úgy tűnik, hogy összefog majd néhány ember, akik másfajta életet képzelnek el Komáromban. Nem természetes, hogy több ezerrrel fogyott az elmúlt nyolc évben a város lakosainak száma. Élhetőbb várost kell kínálni a komáromiaknak, hogy újra a magyarság központja lehessünk.



- Azt mondta, jó ideje a család a legfontosabb az életében. Délvidéki lányt vett feleségül. Két fiuk van.

- Azzal, hogy délvidéki lány a feleségem, a nap minden pillanatában kárpát-medencei közösségben gondolkodunk. Ez furcsán hangozhat, de mi példái vagyunk a kárpát-medencei magyar létnek. Balázs és Barna, a fiaim születése pedig a világ legszebb dolga számomra!

Bárány János