A család mindenek felett

Karácsony ünnepe számomra maga az elcsendesülés, amikor a hétköznap színvonaltalan embereit minden porcikámban a család váltja fel. Gyermekkoromban anyai nagyszüleim nappalijában vártuk, hogy jöjjön a Jézuska. Mindennek angyalka illata volt és a kulcslyukon keresztül csapkodó fehér szárnyakat láttunk. Elindult az ósdi lemezjátszón a Csendes éj, a karácsonyfa alatt, a Bethlehem körül villanyvonat rohant. Nem tartott sokáig, de örök életre belénkvéste, hogy az ajándékot a Jézuska hozza. Mindig sétálni küldtek bennünket a városba, s mire hazaértünk, az ajtón belépve hirtelen felvillantak az égők, amit sokáig nem értettem. Később jöttem rá, hogy édesapám kattintotta időben a biztosítékot.
Most már nekem is van családom. Ennél szebb és fontosabb érzést el sem tudnék képzelni magunknak. Mindent felülmúl és mindent elfeledtet Balázs és feleségem Bogi jelenléte. Egy felvidéki magyar család első közös karácsonya lesz az idei. Csendesen, meghitten. Szeretetben. Jövőre és azután még több kis család kell a Felvidéken, akik magyarul kívánnak egymásnak boldog Karácsonyt!
Szép ünnepet!

(megjelent az Itthon decemberi számában)

Történelmet írtunk!

Több, mint félezren voltunk december 20-án éjfélkor ott, ahol a történelem született, a komáromi hídon. Sámán dobok pergése köszöntötte a történelmi pillanatot, ami egy új korszakot vetít a felvidéki magyarság elé.
Köszönet mindenkinek, aki elfogadta a meghívásunkat. Különösen annak a rengeteg fiatalnak, akik részvételükkel jelezték, hogy a következő nemzedékek is fogékonyak maradtak az örökölt értékekre.
1920 óta először mondhatjuk őszintén, hogy a két városrész polgárai egymásra találtak.
Most már nem a szlovákiai magyar kisebbség vagyunk. Végre ezt az itthoni magyar sajtó egyeduralkodói által ránk kényszerített "önazonosítást" levetkőzhetjük és, mint egy szakadt inget, a sajtó zsoldosaival együtt a sarokba vághatjuk.
December 21-től újra egy kárpát-medencei nemzetről beszélhetünk (egyik szemünk sír a másik nevet, hiszen Kárpátalja és Délvidék magyarjai nélkül éljük meg ezt a pillanatot). Idehaza a Felvidéken pedig ezután csak szlovákiai magyar nemzeti közösségként létezhetünk. Kisebbségként nem.
A határellenőrzés két órája megszűnt, de a gúnyhatár megmaradt. Az első lépést megtettük, egyéb hozadéka közösségünk számára az Európai Uniós csatlakozásunknak egyenlőre nem volt. Következő célunk a felvidéki magyar autonómia elérése. E nélkül ugyanis kultúránk, oktatásügyünk, gazdaságunk és maga a magyar nemzeti közösség el fog veszni.

(Kelt 2007. december 21-én hajnal negyed háromkor, sikeres határnyitó ünnepségünk után)

Molnár Attila barátommal a dél-komáromi Fidesz elnökével

M E G H Í V Ó

2007. december 20-án (csütörtök) éjfélkor

a komáromi Erzsébet hídon (Vám, pénzváltó mellett) tartandó „Írjunk együtt történelmet!” címet viselő rendezvényünkre. Szeretettel várunk minden komáromi polgárt, aki részese kíván lenni a schengeni övezethez való csatlakozás ünnepén a pillanatnak, amikor eltűnik a határ KOMÁROM két városrésze között!

A rendezvényen felszólal: Bayer Zsolt író, publicista

Megjelenésükre számítva:

Komárom, 2007. december 13.

Tisztelettel:

Dr. Molnár Attila, dél-komáromi önkormányzati képviselő

Petheő Attila, észak-komáromi önkormányzati képviselő

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Sajnálattal és értetlenül állunk azon közlemény előtt, amelyet Komárom két településrészének polgármestere adott ki egy országos napilapban megjelent írásra reagálva. Az a véleményünk hogy a két vezető vagy nem, vagy nem akarja érteni, hogy a határok eltűnése Komárom városában nem politikusokról, nem pártokról szól, hanem a VÁROSRÓL, a városban élő emberekről a KOMÁROMIAKRÓL! Mégpedig nem majd egy nappal a történelmi esemény bekövetkeztetét követően, hanem akkor, amikor végre eltűnik ez a gúnyhatár, ami számunkra eddig is csak egy vonalat jelentett nemzet és nemzet között. Arra szerettük volna – teljes jószándékkal - felhívni a figyelmet, hogy nem mehetünk el tétlenül a soha vissza nem térő alkalom mellett és mindenki aki részese akar lenni újkori történelmünk e jeles pillanatának, ott a helye a hídon december 20-án éjfélkor! Az, hogy a hivatalos ünnepség szervezői ezt miért nem így gondolták, nem a mi tisztünk megítélni, erről azoknak kell elszámolni, akik egy vurstli szintjén szeretnék „emlékezetessé tenni” ezt a nemes pillanatot. Köszönettel tartozunk a két polgármesternek az ingyen propagandáért és őszintén reméljük, hogy mint két felelős városvezető jelen lesznek velünk együtt a hídon ahol véglegesen összenő, ami összetartozik!

Találkozzunk tehát december 20-án éjfélkor!! Írjuk együtt a történelmet!!

Dr. Molnár Attila, dél-komáromi önkormányzati képviselő

Petheő Attila, észak-komáromi önkormányzati képviselő

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=139802

http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=140001

Holnap ülésezik az MKP Országos Tanácsa. A fiúk mindent előkészítettek. A magaslati levegő jót tesz az agytekervényeknek. Két befutóval is számolhat a Don. Vagy az egyiket már ki is választották? Ő lesz a nyerő mén. Közvéleményt kutattak és profi kommunikátoraikkal nyomkodják le adataikat a köz gégéjén. Véleményt (de)formálnak. Már több tízezer aláírást gyűjtöttek: az elsőt a biztosított szlovákok is aláírták, a másodikat azok, akik féltik a településeiket a harmadikat most is gyűjtik a nemzetiektől. Kész lesz az adatbázis. Választásokra fel! Csak azon nem jár az eszük, hogy megméressük magunkat végre. Bugárt köztársasági elnöknek!