Karácsony ünnepe számomra maga az elcsendesülés, amikor a hétköznap színvonaltalan embereit minden porcikámban a család váltja fel. Gyermekkoromban anyai nagyszüleim nappalijában vártuk, hogy jöjjön a Jézuska. Mindennek angyalka illata volt és a kulcslyukon keresztül csapkodó fehér szárnyakat láttunk. Elindult az ósdi lemezjátszón a Csendes éj, a karácsonyfa alatt, a Bethlehem körül villanyvonat rohant. Nem tartott sokáig, de örök életre belénkvéste, hogy az ajándékot a Jézuska hozza. Mindig sétálni küldtek bennünket a városba, s mire hazaértünk, az ajtón belépve hirtelen felvillantak az égők, amit sokáig nem értettem. Később jöttem rá, hogy édesapám kattintotta időben a biztosítékot.
Most már nekem is van családom. Ennél szebb és fontosabb érzést el sem tudnék képzelni magunknak. Mindent felülmúl és mindent elfeledtet Balázs és feleségem Bogi jelenléte. Egy felvidéki magyar család első közös karácsonya lesz az idei. Csendesen, meghitten. Szeretetben. Jövőre és azután még több kis család kell a Felvidéken, akik magyarul kívánnak egymásnak boldog Karácsonyt!
Szép ünnepet!
Most már nekem is van családom. Ennél szebb és fontosabb érzést el sem tudnék képzelni magunknak. Mindent felülmúl és mindent elfeledtet Balázs és feleségem Bogi jelenléte. Egy felvidéki magyar család első közös karácsonya lesz az idei. Csendesen, meghitten. Szeretetben. Jövőre és azután még több kis család kell a Felvidéken, akik magyarul kívánnak egymásnak boldog Karácsonyt!
Szép ünnepet!
(megjelent az Itthon decemberi számában)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése