Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Minden közösség életében meghatározó helyet kapnak az ünnepek. Az utóbbi napok Martoson a falunap jegyében zajlanak. Együtt lélegzik ilyenkor a falu apraja és nagyja. A szervezés tökéletes, a műsorok kiválóak. A hangulatért a nap további részében is Önök lesznek felelősek.

Engedelmükkel azonban fontos a mai napon megállni egy pillanatra és arra emlékezni, hogy nemsokára államalapításunkat ünnepeljük. Szent István királyunk, aki 970 esztendővel ezelőtt halt meg, egy országot hagyott ránk. Magyarországot. Nem 15, hanem több mint ezer esztendővel ezelőtt. S mi magyarok immár 1100 esztendeje Európa közepén élünk, s nekünk magyaroknak István megkoronázása óta, már több, mint 1000 éve létezik egy államunk itt a Kárpát-medencében. Ennek az államnak, ennek a magyar közösségnek Martos és a benne lakók is részei. Emlékezzenek és legyenek büszkék rá, hogy nem véletlen, Feszty Árpád Önökről, a martosi emberről mintázta a honfoglaló magyarokat.

Szent István királyunk a régi alapokra valami újat, korszakalkotót kezdett el építeni. Úgy érezte, hogy eljött az ideje annak, hogy váltson a magyarság. A régiek közül, kit erővel, kit szép szóval távozásra bírt és munkához látott. Hangsúlyozom, hogy csak úgy tudott egy nemzetett kiemelni a mocsárból, ha addigi, sajátjaik vérén hízó, motiválatlan vezetőitől elbúcsúzott. Egy új generációval és új, koruknak megfelelő szaktudással rendelkező embereket keresett és talált. Olyanokat, akik nem néhány évben, a maguk boldogulásában és a bársonyszékek melegében mérték a jövőt. Években, nemzedékekben és a nemzetben kezdtek gondolkodni. Ennek eredményeként megerősítette az egyházat. Püspökségeket szervezett, a falvakba templomokat építtetett. Apátságokat, kolostorokat emelt, melyek megteremtették a máig világhírű magyar oktatás, művelődés alapjait. Itt termelődött ki az ország későbbi képzett vezető rétege. Átalakította a korábbi magyar birtokrendszert és létrehozta a vármegye rendszert, ami egészen a trianoni gyalázatig jól is működött.

Államalapítónknak tehát a föld megtartása, az erkölcsös keresztény életre való nevelés, a magyar értékek megóvásához új, tettrekész emberekre volt szüksége. Vállalkozása nem volt könnyű, de eredményét jelzi, hogy mi itt ma magyarul értjük egymást.

Tisztelt Martosiak! Istvánt 1083. augusztus 19-én avatta szentté a katolikus egyház, majd 2000-ben személyének összefogó, népek felett álló szerepét jelezve az ortodox egyház is szentjei közé emelte. Vajk útja a megújulás volt! Államalapításunk ünnepe, nemzetünk jövőjébe vetett hitünk nekünk is ezt az utat mutatja. Csak az első lépéseket kell megtennünk.

Köszönöm figyelmüket!

(elhangzott 2008 augusztus 16-án a martosi falunapon)