2010. október 3., vasárnap

Egyház és közösség

A Prudentia Társulás október 2-án a komáromi Duna Mente Múzeum dísztermében Egyház és közösség címmel konferenciát szervezett a felvidéki magyar katolikusokat érintő mindennapi kérdésekről. A konferencia társszervezői a Pázmaneum Társulás és az Egy Jobb Komáromért polgári kezdeményezés voltak. A rendezvényt a Szülőföld Alap támogatta
A megjelenteket Mgr. Petheő Attila, a Prudentia Társulás vezetője és Ing. Stubendek László, a Csemadok Komáromi Városi Szervezetének elnöke köszöntötte. Elek László atya előadásának anyagát írásban küldte el, mivel bérmáláson kellett részt vennie az izsai egyházközségben.

Elsőként Mgr. Farkas Zsolt, garamkövesdi lelkiatya, a Jópásztor Alapítvány elnöke tartotta meg előadását Keresztény fiatalok a nemzet szolgálatában címmel. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a média sok esetben mellékvágányra terelik a fiatalokat és nem az alapvető erkölcs és keresztény értékrendek fontosságát hangsúlyozzák ki. A modern korban sokan összekeverik a szabadságot a szabados életmóddal is, amely a közerkölcs és a keresztény szellemiség elhagyásához vezethet. Az előadó kiemelte az oktatás szerepét is a helyes nemzeti értékek nevelésének szempontjából
Második előadóként Dr. Szalay György a Bencés rend közösségi tevékenységéről és restitúciós igényeiről szólt. Előadásának első részében bemutatta a komáromi bencés közösséget. Az ún. bársonyos fordulat után 1993-ban lehetőség adódott az egyházi ingatlanok visszaszerzésére. A sors fintora, hogy Szlovákiában 95%-ban visszakerültek az elkobzott tulajdonok az egyházhoz, de a maradék 5%, amely ép a magyar szerzetesi ingatlanokról szól még mindig az államé. Reményét fejezte ki az előadó, hogy hamarosan a véglegesen felújított rendház majd megnyitja a kapuit a szlovákiai magyar közösségek előtt.
ThDr. Karaffa János, a Pázmaneum elnöke, aki a Küzdelem a szlovákiai magyar püspökségért címmel tartott előadást. A szlovákiai magyar katolikusok történelmi áttekintésével kezdte az előadását János atya, aki Trianontól napjainkig foglalta össze a felvidéki magyar katolikusok helyzetét. Az 1928-as Memorandum, amely szinte ma sem vesztette aktualitását – fogalmazott a Pázmaneum elnöke, az akkori magyar papok és hívek kívánságait foglalta magába. Többek között az önálló magyar püspökről és a magyar ajkú papnevelésről és a hívek lelkipásztori gondoskodásáról is fontos tételek szerepeltek benne. Az 1989-es demokratikus változások lehetővé tették, hogy a Szlovákiában élő magyar katolikusok előterjesszék jogos igényeiket az egyházi főhatóság felé. Megindult a Komáromi Imanapok sorozata, emellett regionális szintű imadélutánokat is szerveztek magyar papi, szerzetesi hivatásokért és magyar főpásztorért. Az előadó kihangsúlyozta a Komáromi Imanapok fontosságát és Lénár Károly, az imanapok elindítójának szerepét és hősies küzdelmeit a többségi nemzettel szemben. A katolikus egyház legfőbb képviselői 2008. február 14-én hirdették ki a római katolikus egyházmegyék átszervezését, valamint két új egyházmegye megalakítását. A levél szerint az átszervezési terv kidolgozásánál a Szlovák Püspökkari Konferencia nem volt tekintettel arra, hogy megoldásukkal megbomlik az egy tömbben élő magyar nemzetiségű hívek természetes egysége.
A Magyar tannyelvű egyházi iskolák jelene és jövője Szlovákiában címmel tartott előadást a konferencián PaedDr. Madarász Róbert, a komáromi Marianum Iskolaközpont igazgatója. Történeti áttekintésében a felvidéki katolikus iskolák helyzetét elemezte majd három korszakra osztotta az egyházi iskolák történeti áttekintését. Kiemelte előadásában a magyar egyházi iskolák szerepét a felvidéki magyar ifjúság nevelése kapcsán és alapos elemzései rámutattak, hogy közösségi létünk fontos elemeivé a többfunkciós iskolaközpontok válhatnak a jövőben. A Marianum Iskolaközpont igazgatója elmondta, hogy az általános tendencia, a csökkenő népszaporulat és a magyar gyermek magyar iskolába való nem beíratása a legnagyobb veszélyt hordozza magával „Senki báránykái nem vagyunk!” – fogalmazott Madarász Róbert, hiszen mint ahogyan elmondta egyetlen főpásztor gondoskodása alá nem tartoznak. A felépült Szent Imre kollégiumra az államtól egyetlen fillért nem kaptak.

Utolsó előadóként Molnár László a Human International karitatív szervezetet mutatta be a jelenlevőknek, akik megtudhatták, hogy a Human International polgári társulás, immár öt éve segít a rászorulókon. Külföldi, főleg ausztriai segélyszervezetekkel együttműködve rendszeresen segély szállítmányokat juttatnak el különböző kórházakba Szlovákiába, Magyarországra is egyaránt, de öregotthonokba és gyermekotthonokba is visznek adományokat. Szállítmányaik tartalma külföldi segélyszervezetek, valamint vállalatok és magánszemélyek felajánlásaiból áll össze, amelyet az ipolyfödémesi székhelyükön önkéntes munkások segítségével osztanak szét és juttatnak el a megfelelő helyekre. Molnár László sajnálatát fejezte ki, hogy kevés felvidéki önkormányzat, plébánia használja ki a karitatív szervezet lehetőségét, hanem inkább többségiben szlovák nemzetiségűek érkeznek, akiknek ugyanolyan szeretettel segítenek.

A konferencia végén Petheő Attila megköszönte a jelenlevőknek, hogy részt vettek a konferencián és reményét fejezte ki, hogy a felvidéki magyarokat több szempontból is érintő kérdésekben világos helyzetképet kaphattak. A konferencia után a résztvevők közös ebédet fogyasztottak el, ahol kötetlen beszélgetés keretében tovább folyt az eszmecsere.
(karaffaattila)