2008. júliusi önkormányzati ülés (folyt.)

Egyebek mellett újra napirendre került a város vízszolgáltató vállalatának, a KOMVaK eladásának, illetve bérbeadásának a lehetősége is. Magam mind az eladást, mind a bérbeadást ellenzem, hiszen köztudott, hogy a XXI. századi ember legnagyobb kincse az ivóvíz. Abban az esetben, ha kiárusítanánk/bérbe adnánk a céget, eljöhetne az a pillanat, hogy más uralná az ivóvíz forrásainkat. Képviselői javaslatra egyébként a testület megbízta a KOMVaK-ot és a városi hivatalt azzal, hogy dolgozzon ki egy javaslatot azzal kapcsolatban, hogy milyen megoldás (eladás, bérbe adás, sem eladás, sem bérbeadás) lenne a legjobb Komáromra nézve. Ide kapcsolódik, hogy az egyéb pontoknál Horváth képviselő felvetésére a testület megszavazta, hogy minden városi cég vezetője készítsen üzleti tervet 2008-tól 2012-ig még ebben az esztendőben. Magam javasoltam a KOMVaK esetében készítendő tanulmánnyal kapcsolatban, hogy a hivatal és a cég hatástanulmánya után készítessünk független szakértőkkel is egy tervet vízgazdálkodási cégünk hasznosíthatóságával kapcsolatban. Köztudott, hogy korábban több cég jelentkezett a város vízgazdálkodásnak kezelésére. Három évvel ezelőtt a testület hozott egy határozatot, mely jelzi, hogy nem kívánja bérbe adni vízgazdálkodással kapcsolatos vagyonát. Tartok tőle, hogy a történetnek ez még csak az első felvonása volt. Egyesek szerint ugyanis nagyon kemény lobbi van városunk vízgazdálkodásának részleges, vagy teljes privatizációja mellett. Meglátásom szerint Komárom számára a legnagyobb üzletet a vizeink ellenőrzés alatt tartása jelenti. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az elkövetkezendő évtizedekben hatékony munkával és nem gyors meggazdagodás lehetőségét szem előtt tartva világhírnevet szerezhetne városunknak a víz.

A Jókai utca és a Ferences barátok utcája lakosai kéréssel fordultak a város vezetéséhez, hogy a burkolat felújítása után nyilvánítsa gyalogzónává az említett utcákat. Én kértem a polgármestert és a hivatalt, hogy készítessenek egy megvalósíthatósági tervet annak érdekében, hogy egészen a Kossuth térig sétáló utca lehessen a Jókai utca. A tanulmány célja, hogy a Határőr utca Jókai utcától a Ferences barátok utcájáig terjedő részén földalatti parkolót építsen ki a város. A mostani parkoló közparkként szolgálhatna. A Határőr utca zsákutcává válna. A Jókai utca lakosai külön belépőkapukon közlekedhetnének az utcán autóikkal és csak ők parkolhatnának az utcán. A célforgalom előtt a belváros rendje szerint a megadott időközönként lenne járható az utca a Kossuth tértől a Határőr utcáig. Meglátásom szerint egy ilyen mélygarázs építése nem csak tehermentesítené a belvárost, hanem megoldást is jelentene a kaotikus parkolási helyzetre, amely Komárom belvárosát jellemzi. Az ilyen jellegű beruházás arcot adna a városnak és előre vetíthetné, hogy a város évek múlva ne legyen ilyen gazdátlannak tetsző, mint a mai városvezetés regnálása alatt.