A 2009. január 10-i 1994-es nagygyűlésre emlékező rendezvényt a Csemadok és nem a párt szervezte - a félreértések elkerülése végett. Több fórumon találgatások láttak napvilágot. Ennek elkerülése érdekében fontosnak tartom leírni, hogy a nagygyűlés 10. évfordulója óta minden évben megemlékezünk az 1994-es eseményekről. 2004-ben Bölcs József szervezte, 2005, 2006-os évben én szerveztem, 2007, 2008 és 2009-ben a Csemadok Komáromi Területi Választmánya szervezte a megemlékezést. Ezek az ideit megelőzően mind zártkörűek voltak, ám a sajtó hírt adott róluk.

Az alábbi gondolatokat az 1994-es komáromi nagygyűlés emléktáblájának avatásán mondtam tegnap:

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy a Csemadok Komáromi Területi Választmánya nevében megköszönjem Önöknek, hogy elfogadták meghívásunkat a mai megemlékezésre és emléktábla avatásra. Ez az emléktábla a 15 évvel ezelőtti komáromi nagygyűlés szervezői előtti tiszteletet igyekszik jelképezni. Tudjuk minden, hogy nyomokat kell hagynunk. Sokszor halljuk, hogy a múltat le kell zárni. Mielőtt a múltat lezárnánk, annak hibáiból is tanulnunk kell. Bár az 1994-es nagygyűlés az eddigi legjobban megszervezett rendezvénye volt a felvidéki magyarságnak, annak célkitűzéseiből szinte semmi sem valósult meg. A felvidéki magyarság pedig a huszonnegyedik órában van. Az akkori nagygyűlésnek otthont adó Komárom városának lakossága az elmúlt öt évben 3000 fővel fogyott. Ha így folytatódik Komárom elveszik számunkra és nem lehet igazi központja a felvidéki magyar közösségnek.

Tisztelt Egybegyűltek! Azért hívtuk ma Önöket ide, hogy ezzel az emléktáblával egy következő generáció sugalljon Önök felé optimizmust. Azért, hogy megmutassuk Önöknek, volt egy csapatuk és jelezzük, hogy nekünk a ma generációjának szükségünk van Önökre, mert nekünk is kell egy csapat. 1998 óta nem szólította meg Önöket senki. Saját harcukat vívták és vívják a jelenben is. Közben szomorúan tapasztalják Önök is, hogy egyéni céljaikért adnak el bennünket közösségünk választott vezetői. A felvidéki magyar közösségnek nincsenek megfogalmazott, kézzelfogható céljai már több, mint egy évtizede. Választott érdekképviseletünk sosem kezdeményez, csupán mindig az adott helyzetre reagál.Ugyanis, ha kezdeményeznének, akkor igenis ki mernék mondani azt, hogy a nyelvi jogaink csorbulnak, az önrendelkezésről beszélni kell, a régiókat fejleszteni kell, nem magyar püspökről hanem püspökségről szólnánk

Kedves barátaim! Magyar közösségünk jelen társadalmi és gazdasági helyzete megköveteli, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzünk nyelvi jogainkra. Ne csak a kulturális és oktatási önkormányzatiságot, hanem a tényleges önrendelkezést követeljük. Ne magyar püspökért, hanem magyar püspökség megalakításáért harcoljunk. A magyar iskolának és a magyar régiók fejlesztésének pedig szintén kiemelt szerepet kell betölteniük a felvidéki magyar közgondolkozásban, közéletben.

Ma az 1994-es komáromi nagygyűlés 15. évfordulóján emlékezni és emlékeztetni jöttünk. Megmutatni, hogy a többség még mindig nemzetben gondolkodik és összetart. Még egyszer engedjék meg, hogy megköszönjem Önöknek, hogy a nagygyűlés lángját egyedül életben tartó Csemadokhoz csatlakoztak.

http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=10584&Itemid=1