2009. június 15-én ülésezett a Komáromban - a pártból kilépő öt elnökségi tag nélkül először - a Magyar Koalíció Pártja Járási Elnöksége, mely többek közt a következő stratégiai határozatot is elfogadta:
A járási elnökség állásfoglalása:Az MKP Járási Elnöksége 2009. június 15-én Komáromban tartott ülésén megtárgyalta Stubendek László mérnök, Petíciós Bizottsági tag levelét, melyben állásfoglalásra kéri fel az elnökséget a városi vízvagyon tulajdonjogának és kezelésének ügyében.
Tekintettel arra, hogy a KOMVAK KFT nem csak Komárom város vízhálózatát üzemelteti, hanem a járás több községéét is, a Komáromi Városi Képviselőtestület döntése az ő sorsukat is befolyásolja.
Ezért az MKP Komáromi Járási Elnöksége felszólítja az MKP-s képvislőket, hogy felelősségük tudatában döntsenek a város és a vidék sorsáról, és támogassák a vízvagyon városi tulajdonban és kezelésben maradását.
Bővebben: http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=15215&Itemid=1
2009. június 22., hétfő
2009. június 17., szerda
Mert minden komárominak joga van dönteni!
"Egyes vélemények szerint félő, hogy hazánk „kék aranya” külföldi kezekbe kerül majd – Illés úgy látja, ennek a félelemnek sajnos reális alapja van. Erre máris utalnak jelek: több helyen a vízszolgáltatást és a szennyvíztisztítást is privatizálták. „Fontos, hogy visszakerüljenek az állam tulajdonába, és a jövőben is meg kell akadályozni, hogy magánkézbe kerüljenek” – figyelmeztet a környezetpolitikus."
http://www.mno.hu/portal/617250
Petíció azért, hogy a komáromi vízgazdálkodási céget, mint az egyik utolsó városi közvagyonunkat ne privatizálhassák, ne privatizálhassák részlegesen, illetve ne adhassák bérbe a lakosság megkérdezése nélkül
a/ leszögezi, hogy Komárom város vízvagyona kulcsfontosságú és pótolhatatlan értéket képvisel a város és lakosai számára
b/ kijelenti, hogy a város tulajdonában lévő vízvagyont sem a jelenben, sem a jövőben nem adja el, nem adja bérbe és nem adja más szubjektum kezelésébe, melynek tulajdonosa nem kizárólag Komárom városa.”
és javasoljuk, hogy a fenti határozatot illető bármilyen változtatást KIZÁRÓLAG érvényes HELYI NÉPSZAVAZÁS dönthesse el!
2009. június 14., vasárnap
Mert minden komárominak joga van dönteni!
"A téma civil szakértői szerint rengeteg érv szól a vízműprivatizáció ellen. Talán a legfontosabb, hogy a korábbi közműprivatizációk során tett ígéretek még nyomokban sem teljesültek: a veresny egyáltalán nem tartotta alacsonyan az árakat, és a minőségen sem javított - ezt például az áramszolgáltatók statisztikái egyértelműen bizonyítják."
http://nol.hu/belfold/a_multik_a_vizunket_akarjak
Petíció azért, hogy a komáromi vízgazdálkodási céget, mint az egyik utolsó városi közvagyonunkat ne privatizálhassák, ne privatizálhassák részlegesen, illetve ne adhassák bérbe a lakosság megkérdezése nélkül
a/ leszögezi, hogy Komárom város vízvagyona kulcsfontosságú és pótolhatatlan értéket képvisel a város és lakosai számára
b/ kijelenti, hogy a város tulajdonában lévő vízvagyont sem a jelenben, sem a jövőben nem adja el, nem adja bérbe és nem adja más szubjektum kezelésébe, melynek tulajdonosa nem kizárólag Komárom városa.”
és javasoljuk, hogy a fenti határozatot illető bármilyen változtatást KIZÁRÓLAG érvényes HELYI NÉPSZAVAZÁS dönthesse el!
2009. június 5., péntek
A trianoni békeszerződés aláírásának nyolcvankilencedik évfordulójára emlékeztek Nagyigmándon. A Magyarok Parkjában megjelentek a település egyházi és világi vezetői. Az a megtiszteltetés ért, hogy engem kértek fel szónoknak.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
1920 június 4-én szét akarták verni a magyarságot. Nem sikerült nekik. Ugyanezzel próbálkoztak a második világháború után és mind a mai napig. Önök ezt még nálam is jobban tudják, hiszen egy olyan országban, egy olyan csonka országban élnek, ahol a nemzetért nem tesznek, hanem elvesznek attól.
Közel 90 esztendeje taposott meg bennünket Európa és adta területeink nagy részét olyan országoknak, melyek közül Ausztrián és Románián kívül már egy sem létezik. Tehát a szerződést kötő felek közül csak Magyarország, a mi anyaországunk áll. Az ország stabilitását azonban ma ugyanazok veszélyeztetik, akik annak idején asszisztáltak az évezredes hagyaték szétrablásához, a határon túlra szakadt nemzetrészek megalázásához. Önök jól tudják kikről beszélek, hiszen emlékezhetünk mind arra a 2004-es népszavazásra, amikor a magyarságot bocsátották áruba a jelenleg is Magyarországot kormányzók.
Ma, itt Nagyigmándon nem az a dolgunk, hogy a múlt sebeit nyalogassuk, hanem elsősorban az, hogy együtt legyünk. Jelezzük, hogy a lelkünkben nincs határ, ugyanúgy, ahogy nagyapáink szívében sem választotta el magyart a magyartól a drótkerítés. A kommunizmus tudom itt is átmosta az agyakat és néhányan lehet meglepődnek, hogy ilyen jól beszélek magyarul. Igen, ez az anyanyelvem. Az apámé is ez volt, a fiamé is az lez. Ha azonban a határon túli magyar közösségek nem részesülnek az önrendelkezés jogos formájával, akkor félő, hogy az unokám odahaza már csak szlovákul fog beszélni. Trianon óta nincsenek tiszteletbe tartva nyelvi jogaink, sőt olykor mind a mai napi veszélyeztetik alapvető emberi jogainkat is. Létezik nálunk is olyan politikai garnitúra, akik a magyarság szavazatain lettek azzá, aki és mégsem képviselik közösségünket. Lemondtak az önrendelkezésről, a benesi dekrétumok rendezéséről, nyelvi jogaink betartatásáról, kárpótlásunkról. Ezek az emberek a jelenben is a felvidéki magyarság csendes holokausztját segítik. Ők azok, akik mikor végre összeáll a magyar egység, megbontják annak támpilléreit.
Önök azzal, hogy e csodás helyen együtt vagyunk, a nemzet egysége mellett teszik le a voksukat. Egyszersmind nevelnek és arra ösztönöznek mindenkit, hogy higgyünk abban, hogy napokon, vagy heteken belül, de elérkezik a Kárpát-medencében egy jobbik világ. Ehhez viszont Önök kellenek. A becsület, az őszinteség és a tenni akarás. Ez alól a felelősség alól nem bújhat ki itt az anyaországban egyikük sem. Nem kenhetjük csupán az általunk megválasztottakra sanyarú sorsunkat. A testvér a testvérért, szomszéd a szomszédért egyaránt felelős, ahogy felvidéki magyar is felelős a magyarországi magyar sorsáért és ha kell szóval, ha kell tettel jövünk Önöknek segíteni, mert június negyedike ezentúl az összetartozás napja kell legyen.
Köszönöm, hogy meghallgattak